Maros

Maros (rom�nul Mure�, n�met�l Mieresch vagy Marosch) foly�K�z�p-Eur�p�ban, a K�rp�t-medenc�ben.

A Keleti-K�rp�tokban, a Gyergy�i-havasokban, Marosf� k�zel�ben ered �s Szegedn�l a Tisz�ba torkollik. Hossza k�r�lbel�l 725 km, ebb�l a magyar szakasz 48 km.

Foly�sa �tvonal�ba esik Rom�ni�ban t�bbek k�z�tt Marosv�s�rhely, Gyulafeh�rv�r, D�va �s Arad, Magyarorsz�gon pedig Mak� �s Szeged v�rosa.

A foly� neve az �korban Marisus volt. A k�z�pkorban jelent�s v�zi sz�ll�t�si �tvonal volt, nagy mennyis�g� s� �rkezett rajta Erd�lyb�l Szegedre.

Legenda

A Bal�nb�nya f�l�tt �l� Tark� nev� t�nd�rnek volt k�t sz�p l�nya,az egyiket Marosnak a m�sikat Oltnak hivt�k. A k�t l�ny �r�k�sen vitatkozott,ezzel is n�velve �desanyjuk b�nat�t.Tark� f�rje ut�n epekedett,akit a t�nd�rkir�ly a Fekete-tenger partj�hoz �z�tt.A k�t l�ny egyszer felaj�nlotta �desanyjuknak,hogy megkeresik �desapjukat. A t�nd�r foly�v� v�ltoztatta �ket,s szigor�an meghagyta nekik,hogy mindig egy�tt haladjanak.A civakod� testv�rek azonban megint nem tudtak megegyezni,�s k�l�n utakon indultak el. Maros sz�p csendesen �tfolydog�lt a mez�k�n,r�teken,mig a Dun�ba nem �rt. Olt �tv�gtatott a hegyeken,de mire a V�r�storonyi-szoroshoz �rt,igencsak elf�radt.A v�gkimer�l�s hat�r�n egyszercsak meghallotta testv�re,Maros hangj�t.Boldogan �lelkeztek �ssze a Duna habjaival. Ahol a Duna be�mlik a Fekete-tengerbe,megl�tt�k �desapjukat,de mire megszolitott�k volna, �r�kre elnyelt�k �ket a tenger hull�mai.

Jellemz�i

Marosi homok kitermel�se szivatty�z�ssal

A Maros als� szakasz�n egy darabig (18 km) hat�rfoly� Magyarorsz�g �s Rom�nia k�z�tt. Itt �gynevezett „mozg�” az �llamhat�r. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik �vben felm�rik a hat�rfoly� medr�t, majd a haj�z��t k�z�pvonal�ban �llap�tj�k meg az �llamhat�rt. Mozg� hat�rvonalon nincs ter�letkiegyenl�t�s a szomsz�dos orsz�gok k�z�tt. Ezen a r�szen sok szigetet �p�t (p�ld�ul a Magyarcsan�d szomsz�ds�g�ban l�v� �n. „Senki szigete”), �s m�g a medr�t is kism�rt�kben v�ltoztatja napjainkban. Egy rom�ngeod�ta szerint az ut�bbi t�z �vben a Maros mederv�ltoz�sa miatt Rom�nia ter�lete k�r�lbel�l 5000 n�gyzetm�terrel n�vekedett Magyarorsz�g rov�s�ra. Term�szetesen az is elk�pzelhet� a j�v�ben, hogy a foly� d�li ir�nyban v�ltoztatja meg medr�t. A legutols� geod�ziai felm�r�s 2006. �vben volt, az �j �llamhat�r meg�llap�t�sa most folyik.

A foly� szennyez�se jelent�s, f�k�nt Rom�ni�ban.

A v�zj�r�sa igen ingadoz�, a mak�i v�zm�rc�n eddig m�rt legalacsonyabb (-100 centim�ter, 1983) �s legmagasabb v�z�ll�s (625 centim�ter, 1975) k�z�tt csapong. Ez k�l�n�sen akkor okoz gondot, ha �rad�sa a Tisz��val egybeesik. V�zhozama is jelent�sen v�ltoz�, p�ld�ul 1970-ben mutatott 30 m³/s �s 2500 m³/s k�z�tti �rt�ket is. Torkolat�t�l d�lre, a Tisza foly� viz�ben egy darabig l�tv�nyosan keveredik a k�t foly� vize (mivel sz�n�k, az �ltaluk sz�ll�tott hordal�k mennyis�ge elt�r egym�st�l)

Vadreg�nyes, t�bbnyire term�szetes �llapotban fentmaradt �rt�ri erdeinek �rt�kes a n�v�ny- �s �llatvil�ga. A Maros magyar szakasz�nak �rt�ri erd�i a K�r�s-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a foly� rom�n oldal�nak �rt�ri erd�i is v�dettek (Maros-�rt�r Nat�rpark). A magyar oldalon 28,5 km esik v�delem al�.

A Marosban a magyarorsz�gi halfauna nagy r�sze megtal�lhat�. A halak k�z�l v�dett, bennsz�l�tt fajok is vannak, mint p�ld�ul a homoki k�ll�, selymes durbincs, magyar buc� �s a n�met buc�. A v�dett k�f�r� cs�k, a menyhal �s selymes durbincs m�g gyakori a Marosban. A foly� �rter�nek jellegzetes �llata a b�n�ti csiga.

A Maros partj�n nagy sz�mban tal�lhat�ak f�z-ny�r ligetek, bokorf�zesek, gabona- �s kap�s n�v�nyek, valamint n�das �s mocs�ri gyomn�v�nyek. Gyakran fordul el� a talpas muhar, a t�rpepek�k�s, a hamvas szeder, a sub�s farkasfog, a farkasalma, a nagycsal�n �s a tarackb�za.

Telep�l�sek a foly� ment�n

A Maros Solymosv�rn�l

• Rom�ni�ban: ... Marosillye (Ilia), Lapusnyak (L�pu�nic), Goth�tya (Gothatea), Dobra (Dobra), Sztrettye (Stretea), Abucsa (Abucea), Gurasz�da (Gurasada), Kimp�nyszurdok (C�mpuri-Surduc), Gerend (Grind), Lasz� (L�s�u), Tataresd (T�t�r�ti), Burzsuk (Burjuc), Tisza (Tisa), Szolcsva (S�lciva), Z�m (Zam), Pozsga (Pojoga), Ilt� (Ilteu), Tok (Toc), Fels�k�ves (Cuia�), Kapri�ra (C�prioara), Marosnagyv�lgy (Valea Mare), Soborsin (S�v�r�in), �ld�sos (H�l�li�), T�tv�rad (V�r�dia de Mure�), Marossziget (Ostrov), Bulcs (Bulci), Als�k�ves (Nicoale B�lcescu), Batta (Bata), B�tyafalva (B�tu�a), Lal�nc (Lala�in�), Maroskapronca (C�pru�a), Marosmonyor� (Monoro�tia), Berzova (B�rzava), Belotinc (Belotin�), Maroseperjes (Chelmac), Konop (Conop), Odvas (Odvo�), Marosasz� (Usus�u), Milova (Milova), Lippa (Lipova), P�losbaracka (Bara�ca), �p�los (P�uli�), Szabadhely (S�mb�teni), Maroscsics�r (Cicir), Mondorlak (M�ndruloc), Kisszentmikl�s (S�nnicolaul Mic), Arad (Arad), Z�dorlak (Z�d�reni), �jbodrog (Bodrogu Nou), �jvinga (C�lug�reni), F�nlak (Felnac), P�cska (Pecica), Szemlak (Semlac), Sajt�ny (�eitin), Egres (Igri�), Nagylak (N�dlac), Nagycsan�d (Cenad).

• Magyarorsz�gon: Nagylak, Magyarcsan�d, Ap�tfalva, Mak�, Kiszombor, Ferencsz�ll�s, Kl�rafalva, Maroslele, Deszk, Szeged.

Olt

Az Olt Rom�nia egyik legfontosabb foly�ja. A Gyergy�i-havasokban ered, a Magas-b�kk (1416 m) nyugati oldal�b�l. A k�vetkez� rom�niai megy�ken folyik �t: Hargita, Kov�szna, Brass�, Szeben, V�lcea, Olt �s Teleorman. Turnu M�gurele mellett �mlik a Dun�ba.

Legnagyobb v�rosok az Olt ment�n: Cs�kszereda, Sepsiszentgy�rgy, Fogaras, R�mnicu V�lcea, Slatina.

Benk� K�rolyra hivatkozva, Orb�n Bal�zs kijelenti, hogy az Olt r�gi neve Ethe vagy Ete volt.

Legenda

A Bal�nb�nya f�l�tt �l� Tark� nev� t�nd�rnek volt k�t sz�p l�nya, az egyiket Marosnak a m�sikat Oltnak h�vt�k. A k�t l�ny �r�k�sen vitatkozott, ezzel is n�velve �desanyjuk b�nat�t. Tark� f�rje ut�n epekedett, akit a t�nd�rkir�ly a Fekete-tenger partj�hoz �z�tt. A k�t l�ny egyszer felaj�nlotta �desanyjuknak, hogy megkeresik �desapjukat. A t�nd�r foly�v� v�ltoztatta �ket, s szigor�an meghagyta nekik, hogy mindig egy�tt haladjanak. A civakod� testv�rek azonban megint nem tudtak megegyezni, �s k�l�n utakon indultak el. Maros sz�p csendesen �tfolydog�lt a mez�k�n, r�teken, m�g a Dun�ba nem �rt. Olt �tv�gtatott a hegyeken, de mire a V�r�storonyi-szoroshoz �rt, igencsak elf�radt. A v�gkimer�l�s hat�r�n egyszercsak meghallotta testv�re, Maros hangj�t. Boldogan �lelkeztek �ssze a Duna habjaival. Ahol a Duna be�mlik a Fekete-tengerbe, megl�tt�k �desapjukat, de mire megszol�tott�k volna, �r�kre elnyelt�k �ket a tenger hull�mai.

Mell�kfoly�i

• Beszterce
• Fekete�gy
• Lotru
• Ol�ne�ti
• Olte�u
• Szeben
• Topolog