F�ldrajz

A K�rp�tok Pozsonyn�l (a k�ls� vonulata B�csn�l) kezd�dik, hatalmas f�lk�rben k�rbeveszi a K�rp�t-medenc�t �s Erd�lyt, majd d�lnyugat fel� haladva a Dun�n�l �r v�get Orsova (Rom�nia) k�zel�ben. A hegys�g teljes hossza 1500 km, sz�less�ge 12 �s 500 km k�z�tti, 190 ezer km² ter�letet foglal el. Az Alpok ut�n ez a legkiterjedtebb hegyrendszer Eur�p�ban.

A K�rp�tok egybef�gg� hegyl�nc, de t�bb k�l�n�ll� r�szre oszthat�. Csak n�h�ny helyen l�pi t�l a 2500 m-es magass�got (Magas-T�tra: Gerlachfalvi-cs�cs 2655 m – a legmagasabb pontja, Bucsecs-hegys�g, Fogarasi-havasok, P�ring-hegys�g, Retyez�t-hegys�g). Nincsenek gleccserek vagy �lland�an h�val bor�tott ter�letek. A K�rp�tokat a Duna v�lasztja el az Alpokt�l �s a Balk�ni-hegys�grendszert�l. Az Alpokkal k�t ponton, az Als�-ausztriai-szigethegys�gn�l �s a Lajta-hegys�gn�l tal�lkozik, B�cs k�zel�ben.

A K�rp�tok egy nagyobb �sszef�gg� hegys�grendszert alkot a Pod�liai-h�ts�ggal, illetve a Balk�n-hegys�ggel �s a Balk�ni-hegys�grendszer t�bbi tagj�val (Din�ri-hegys�g, Velebitek stb.) ezt nevezik K�rp�t-hegyvonulatrendszernek.

�ghajlat

�ghajlata hegyvid�ki, aminek kialakul�s�ban d�nt� a t�j tengerszint feletti magass�ga.

V�zrajz

Az �szakra foly� Visztul�t kiv�ve,a K�rp�tokb�l ered� foly�k a Duna(mell�kvizeivel egy�tt)�s a Dnyeszter r�v�n a Fekete-tenger v�zgy�jt�medenc�j�hez tartoznak.

�sv�nykincsei m�r sz�mottev�bbek(sz�n,vas- �s sz�nesf�m�rc),foly�vizeinek ereje pedig lehet�seget ny�jt elektromos �ram termel�s�re,a legfontosabb v�zer�m� a Vaskapu szorosban �p�lt.Ipara v�ltozatos,olyan jelent�s varosokkal,mint Kassa(Szlov�kia)�s Brass�(Romania).

N�v�nyzet

Majdnem 4000 magasabbrend� n�v�nyfajt�val, nagy kiterjed�s�, vadreg�nyes erd�s�geivel, bennsz�l�tt �s maradv�ny fajokban b�velked� sziklai veget�ci�j�val, l�pjaival a k�rp�tok botanikai szempontb�l eur�pa egyik legk�l�nlegesebb, legh�bor�tatlanabb – �s napjainkban sem t�k�letesen felt�rt – ter�lete.

�llatvil�g

A K�rp�tok Eur�pa fajokban leggazdagabb vid�ke.

Itt tal�lhat� a barna medve, a farkas �s a hi�z legnagyobb �llom�nya a kontinensen. A parlagi sas eur�pai �llom�ny�nak k�zel fele a K�rp�tokban �l. Egy m�sik igen ritka faj az eur�pai b�l�ny, melyb�l alig 400 egyed �l e ter�leten. Ma a belteny�szet fenyegeti. Rendk�v�l vesz�lyeztetett faj a zerge is, amelyb�l k�r�bel�l 300, �s a j�vorszarvas, amelyb�l k�r�bel�l 100 egyed �l a K�rp�tokban.

Barna medve