1849 �s 1918 k�z�tt

Az erd�lyi sz�szok, a rom�nokkal egy�tt a Habsburgokat t�mogatt�k a magyar szabads�gharc ellen.

Az 1848–49-es szabads�gharc lever�se ut�n, a Bach-korszakban, a b�csi korm�nyzat a megb�zhatatlannak tartott magyarok hely�re idegeneket �ltetett. Ekkor indult meg a n�met anyanyelv�, ez�rt a Habsburg t�rekv�seknek teljes m�rt�kben megfelel�, nev�kben is eln�metesedett zsid�k t�meges be�raml�sa Ausztri�b�l �s m�s n�met ter�letekr�l, de sz�mosan j�ttek Gal�ci�b�l is.

Az 1867-es kiegyez�s ut�n Magyarorsz�gon soha nem l�tott gazdas�gi fellend�l�s indult meg. De m�g el�tte, 1866-ban elfogadt�k a nemzetis�gi t�rv�nyt, amelynek �rtelm�ben Magyarorsz�g meg�g�rte az anyanyelvi oktat�s bevezet�s�t az iskol�kban, tansz�kek fel�ll�t�s�t az egyetemeken a nemzetis�gi nyelvek sz�m�ra. Gazdas�gi fellend�l�s nyom�n a munkaer�-sz�ks�gletet a belf�ldi n�metekkel, szlov�kokkal �s zsid�kkal p�tolt�k, de toboroztak m�g n�met nyelv� szakembereket Ausztri�ban, az osztr�k �r�k�s tartom�nyokban �s N�metorsz�gban is.

A 19. sz�zad v�g�n a n�metek sz�ma Nyugat-Magyarorsz�gon (az �rs�gben) 65%, a D�l-Dun�nt�lon 67%, B�csk�ban 44%, Temes v�rmegy�ben 42%, Toront�l v�rmegy�ben 48%, a Szepess�gben 37% �s F�tr�ban 31%.

1906-ban a magyar parlament elfogadta az �n. Lex Apponyit, amely – t�bbek k�z�tt – el��rta, hogy a nemzetis�gi iskol�k tan�t�inak 4 �ven bel�l meg kell tanulniuk magyarul, tan�tv�nyaiknak a 4. oszt�ly befejez�se ut�n �r�sban �s sz�ban ki kell tudniuk fejezni magukat.

Az 1910-es n�psz�ml�l�s adatai szerint 2 037 000 n�met, de 1899-t�l 1913-ig 232 591 n�met v�ndorolt ki Magyarorsz�gr�l a tengerent�lra.

Az 1910-es n�psz�ml�l�s adatai szerint a Magyar Kir�lys�g legnagyobb nemzetis�geinek sz�zal�kos megoszl�sa a k�vetkez� volt (a zsid�kat csak a vall�si megoszl�sn�l t�ntett�k fel, ez�rt a nemzetis�gek k�z�tt itt a magyarok r�sz�t k�pezik):

�sszlakoss�g (Horv�torsz�g n�lk�l): 18 264 533 f�.

• Magyar 55%
• Rom�n 16%
• Szlov�k 11%
• N�met 10%
• Ruszin 2,5%
• Szerb 2,5%
• Horv�t 1,5%
• Cig�ny 0,6%

1918-t�l napjainkig

• 1919 janu�r 8.: Az erd�lyi sz�szok a rom�n kir�lys�ghoz val� csatlakoz�s mellett d�nt�ttek. 1919. janu�r 29.: T�rv�ny a magyarorsz�gi n�metek �nrendelkez�si jog�nak gyakorl�s�r�l. Febr. 3.: Junker J�nost kinevezik n�met miniszternek.
• 1919. m�rcius 21.: A magyar Tan�csk�zt�rsas�g kiki�lt�sa. 1919. augusztus 6.: A tan�csk�zt�rsas�g buk�sa;

• 1920. j�nius 4.: trianoni b�keszerz�d�s

• 1939: Hitler nyilv�noss�gra hozza terv�t a kis n�pi n�met csoportok �tk�lt�ztet�s�r�l a megh�d�tott lengyel ter�letekre.

• 1944. �prilis 5-�n j�v�hagyt�k a magyar zsid�t�rv�nyeket. M�jus 15-�t�l a magyar zsid�kat – a budapestieket kiv�ve – gett�kba k�lt�ztett�k. Ut�na – r�szben gyalog – n�met koncentr�ci�s t�borokba vitt�k �ket. A szovjet csapatok el�renyomul�sa �sszel kiv�ltotta a d�l-magyarorsz�gi n�metek menek�l�s�t. December k�zep�t�l a Volksbund a Dun�nt�lr�l evaku�lta a magyarorsz�gi n�meteket. Decemberben a magyar helyhat�s�gok is felh�vj�k a lakoss�got a N�metorsz�gba val� �tk�lt�z�sre. Ekkor a magyarorsz�gi n�metek 5-10%-a hagyta el a haz�j�t. A magyarok az evaku�ltak sz�m�t 20 000-re becs�lt�k, de k�z�l�k sokan m�r a k�vetkez� tavasszal Ausztri�b�l visszat�rtek. 1948-ban Ausztri�ban m�g 12 800 magyarorsz�gi n�metet sz�ml�ltak, akik a front el�l menek�ltek oda.

A magyarorsz�gi szovjet katonai parancsnoks�g december 22-�n 0060. sz. parancs�ban elrendelte a magyarorsz�gi n�metek �s a n�met csal�dnev�ek deport�l�s�t.

1945. janu�r els� napjaiban megkezd�d�tt a 17-45 �ves n�met f�rfiak �s a 15-35-�ves n�met n�k elhurcol�sa a Szovjetuni�ba. Febru�r v�g�ig kb. 60 000-65 000 magyar �llampolg�rt hurcoltak el k�nyszermunk�ra. K�z�l�k a neh�z munk�t�l �s a rossz ell�t�s miatt sokan meghaltak, a t�l�l�k �vekkel k�s�bb hazat�rtek. 1945. m�jusban megkezd�d�tt a magyarorsz�gi n�metek gy�jt�t�borokba val� intern�l�sa (pld. Lengyelben, Kom�romban stb.). 1945. december 29-�n tett�k k�zz� a magyarorsz�gi n�metek k�nyszer kitelep�t�s�r�l sz�l� rendeletet.

1946: a magyarorsz�gi n�metek k�nyszer-kitelep�t�s�nek kezdete: Janu�r 19-�n buda�rsiekkel �tnak indul az els� szerelv�ny N�metorsz�g nyugati �vezeteibe. Buda�rsr�l �sszesen 5788 szem�lyt telep�tettek ki. J�niust�l novemberig le�ll�tott�k a magyarorsz�gi n�metek kitelep�t�s�t. A kitelep�tettek sz�ma nyugatn�met adatok szerint 170 000, magyar adatok szerint 185 000-200.000. Tov�bbi 50 000-et 1948 j�nius�ig a kelet-n�met szovjet �vezetbe telep�tettek ki. A legf�bb felvev� tartom�nyok Baden-W�rttemberg, Bajororsz�g �s Hessen voltak, ahol m�ig a legt�bb magyarorsz�gi n�met �l. Ausztri�ban 20 000 magyarorsz�gi n�met kitelep�tettet vettek fel. 1947. p�rizsi b�ke: febru�r 10-�n b�keszerz�d�s a sz�vets�gesek �s Magyarorsz�g k�z�tt: Magyarorsz�g k�teles �llampolg�rainak – nemzetis�gi hovatartoz�sra val� tekintet n�lk�l – az emberi jogokat �s az alapvet� szabads�gjogokat biztos�tani. A magyar korm�ny �prilis 4-i 4300/1947 sz. t�rv�nye a magyarorsz�gi n�metek lak�helyeiken bel�li kik�lt�ztet�s�r�l, hogy helyet biztos�tson a Szlov�ki�b�l �ttelep�tend� magyaroknak. (1946. febru�ri szerz�d�s Magyarorsz�g �s Csehszlov�kia k�z�tti n�pess�gcser�r�l]

�prilis 10-�n kezd�dik az �ttelep�t�s. Augusztus 19-t�l az �v v�g�ig tartott a magyarorsz�gi n�metek k�nyszer-kitelep�t�s�nek 2. szakasza, de ez�ttal m�r csak a szovjet �vezetbe [Kitelep�t�si szerelv�nyek N�metorsz�g szovjet �vezet�be]. Az augusztus 31-i parlamenti v�laszt�s el�tt megvont�k az �sszes magyarorsz�gi n�mett�l a v�laszt�jogot. 1948. �prilis 10-�n v�get �rt a n�pcsereakci� Csehszlov�ki�val: 68 407 k�nyszer�ttelep�lt �s 6 000 menek�lt felvid�ki magyar lett a n�met falvakban letelep�tve. 73 273 szlov�k hagyta el – legt�bb esetben �nk�nt – Magyarorsz�got. J�niusban indult az utols� szerelv�ny magyarorsz�gi n�metekkel a Baranya megyei L�nycs�kb�l N�metorsz�g szovjet �vezet�be. J�nius 15-�n v�gk�pp le�ll�tott�k a magyarorsz�gi n�metek kitelep�t�s�t [Kitelep�t�si szerelv�nyek a k�s�bbi NDK-ba]. Mivel a magyarorsz�gi n�metek fele otthon maradhatott, nagy lak�shi�ny volt a k�zs�gekben. A k�l�nb�z� n�pcsoportok k�z�tt a torzsalkod�sok napirenden voltak. 1949. janu�r 1.: Els� n�psz�ml�l�s 1941 �ta; Eszerint m�r csak 22 455 n�met, 14 713 rom�n, 30 054 d�lszl�v, 25 988 szlov�k �lt Magyarorsz�gon. Augusztus 20-�n Magyarorsz�g n�pk�zt�rsas�g lett, azaz a kommunist�k �tvett�k a hatalmat: A magyar minisztertan�cs szeptember 24-�n kiadott 4248/1949 sz. t�rv�ny�vel befejezettnek nyilv�n�totta a magyarorsz�gi n�metek kitelep�t�s�t.

• 1960 A magyarorsz�gi n�metek hivatalos sz�ma 50 765 (n�met anyanyelv�), ebb�l 8640 m�g n�met nemzetis�g�nek is vallotta mag�t.

1951-t�l 1964-ig 5950 magyarorsz�gi n�met telep�lt ki a N�metorsz�gi Sz�vets�gi K�zt�rsas�gba, ezek k�z�l 3400 szem�ly 1957 �s 1958-ban.

• 1965 �ta 6100 kitelep�l� ment Magyarorsz�gr�l a N�metorsz�gi Sz�vets�gi K�zt�rsas�gba.

• 1993. j�lius 7-�n �letbe l�pett a LXXVII sz. t�rv�ny „A Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l� nemzetis�gi �s etnikai kisebbs�gek jogair�l“ (r�viden „nemzetis�gi t�rv�ny”).

1980–1999 k�z�tt 9424 kitelep�l� Magyarorsz�gr�l a N�metorsz�gi Sz�vets�gi K�zt�rsas�gba.

1950–2000 k�z�tt 21 400 magyarorsz�gi n�met telep�lt ki N�metorsz�gba.

Annak ellen�re, hogy a magyarorsz�gi n�metek sz�m�t statisztikailag neh�z meg�llap�tani, abb�l indulhatunk ki, hogy a sz�muk m�g mindig meghaladja a 400 000-t. K�z�l�k legal�bb 220 000 az �haz�ban (Magyarorsz�gon) �l. Egyed�l Budapesten kb. 50 000 �l. Baden-W�rttembergben ma 120 000 magyarorsz�gi n�met �l. A 90-es �vek v�g�t�l Magyarorsz�gon sok k�zs�gben n�met kisebbs�gi �nkorm�nyzatok vannak.

• A g�r�g kommunist�k befogad�sa (1956-57; l�sd m�g: Beloiannisz)
• A chilei menek�ltek befogad�sa (1973–1974)
• Az erd�lyi menek�ltek befogad�sa (1980-as �vek m�sodik fele)
• Csatlakoz�s az 1951. �vi genfi Menek�lt�gyi Konvenci�hoz (1991)
• A Gyurcs�ny-korm�ny terve 1 milli� �zsiai betelep�t�s�r�l