A honfoglal�st�l a moh�csi v�szig

A honfoglal�s ut�n a v�zv�laszt� 955, az augsburgi veres�g volt, amely r�d�bbentette az akkori magyar vezet� r�teget, hogy a megmarad�s felt�tele az Eur�p�ba val� beilleszked�s, �s k�vetkez�sk�ppen a megkeresztelked�s. G�za fejedelem kereszt�ny hitt�r�t�ket engedett be az orsz�gba, akik els�sorban n�met �s olasz katolikus, illetve biz�nci g�r�g �s csek�ly sz�mban szl�v papok voltak. A magyar �llam megalap�t�sa, 1000 ut�n, folytat�dott a pog�ny magyarok kereszt�ny hitre val� t�r�t�se. N�met lovagok, lelk�szek, szerzetesek �s parasztok �rkeztek vend�gk�nt (hospesek) az orsz�gba.

Beseny�k

A beseny�k („bes�k”) a t�r�k nyelv egy v�ltozat�t besz�lt�k. A magyarok a 9. sz�zad folyam�n t�bbsz�r h�bor�ztak vel�k, �s �rp�d fejedelem az � nyom�sukra vezette a magyarokat az Etelk�zb�l a K�rp�t-medenc�be. A 10–11. sz�zad folyam�n a beseny�k a kiszor�tott magyarok hely�n, az Etelk�zben �ltek, �s h�bor�skodtak a Biz�nci Birodalommal, az �orosz �llammal �s a Magyar Kir�lys�ggal is. A 10–12. sz�zad folyam�n t�bb csoportban telepedtek le Magyarorsz�gon, az Etelk�zben maradtak felmorzsol�dtak, vagy beolvadtak m�s n�pekbe. Magyarorsz�gra az els� beseny�k feltehet�leg akkor j�ttek, amikor Taksony fejedelem beseny� hercegn�t vett feles�g�l. 1004-ben megt�madt�k Magyarorsz�got, de Szent Istv�n kiverte �ket Erd�lyb�l. Szent Istv�n idej�ben m�g k�tszer t�madt�k meg sikertelen�l Erd�lyt, utolj�ra 1021-ben.

Szent Istv�n kir�ly

Szent Istv�n kisebbik legend�ja szerint hatvan beseny� f��r enged�lyt kapott, hogy Magyarorsz�gra k�lt�zz�n. �tk�zben rabl�t�mad�s �rte �ket, de a kir�ly elfogatta, majd felakasztatta a gonosztev�ket, a j�vev�ny beseny�ket pedig vend�gekk�nt befogadta.

Querfurti (Szent) Br�n�1006 k�r�l egy �vig Magyarorsz�gon tart�zkodott s onnan Gal�ci�n �t az Etelk�zbe utazott, hogy a beseny�ket a kereszt�nys�gnek megnyerje. Mintegy h�romezer beseny�t siker�lt megkeresztelnie.

1068-ban a beseny�k Ozul vezet�se alatt a Radnai-h�g�n bet�rve, a Szamos v�lgy�n �t eg�szen a Ny�rs�gig nyomultak el�re. I. Salamon kir�ly, �s G�za (t�rsuralkod�), valamint L�szl� hercegek Kerl�sn�l (Cserhalom) sz�tvert�k az orsz�gra t�mad� beseny� csapatokat. Ez volt a V�r�smarty �ltal meg�nekelt h�res cserhalmi �tk�zet, amelynek f�h�se L�szl� herceg, k�s�bb kir�ly volt. A harcok sor�n foglyul ejtett beseny�ket az orsz�g k�l�nb�z� vid�kein, t�bbnyire kir�lyi uradalmakon telep�tett�k le.

A beseny�k uralm�t a mai Besszar�bi�ban �s Moldv�ban a XI. sz�zad k�zep�n a kunok d�nt�tt�k meg. A beseny�k egy r�sze Erd�lybe menek�lt, ahol a kir�ly fegyveres szolg�lat�ba �llottak �s az orsz�g k�l�nb�z� pontjain telep�tett�k le �ket. Az oklevelek �s helynevek alapj�n el�g pontosan meg lehet �llap�tani, hogy hol telepedtek le beseny�k Magyarorsz�gon a 11–12. sz�zadban: a Dun�nt�lon (a Fert�- �s R�ba-vid�ken), Tolna �s Fej�r megy�ben a S�rvid�ken, a Balaton d�li r�sz�n �s a Duna–Sz�va-vid�ken is tal�lunk elsz�rt beseny� telepeket; Biharban, a K�r�s-vid�ken �s a k�z�ps� Tisza-vid�ken volt m�g �sszef�gg� beseny� ter�let. 1122-ben a biz�nciak elleni vesztett berrho�i csata ut�n nagyobb csoportjuk j�tt Magyarorsz�gra �s sokan II. Istv�n test�rei lettek. A sz�kelyekkel �s m�s seg�dn�pekkel egy�tt 1116-ban �s 1146-ban a kir�lyi hader� el�- �s ut�dv�djeik�nt harcoltak. A beseny�knek m�g a XIII. sz�zadban is k�l�n isp�njaik �s b�r�ik voltak, s f�b�r�juk maga a n�dor volt. Kiv�lts�gaikr�l („libertas Bissorum”) az �rp�si beseny�k r�sz�re 1222-ben adott szabadalomlev�l t�j�koztat.^[1] A beseny� isp�ns�g 1352-ben sz�nt meg. A sz�kelyek k�z�tt K�zdiszentl�leken m�g a XVI. sz�zad elej�n is t�rt�nik hiteles t�rt�neti eml�t�s beseny�kr�l.

Sz�szok �s a N�met Lovagrend

• 1140-ben II. G�za kir�ly n�met telepeseket h�vott Erd�lybe az erd�k kiirt�s�hoz �s a kun t�mad�sok elleni v�delemhez (els� n�metajk� letelep�t�si hull�m). A letep�l�k K�z�p-Rajna, Mosel, Luxemburg �s Als�-Rajna k�z�tti vid�kr�l �s Flandri�b�l sz�rmaztak. A k�s�bbiekben Magyarorsz�gon a sz�szok n�ven lettek ismertek, b�r Sz�szorsz�ghoz nem volt k�z�k (l�sd: Erd�lyi sz�szok!)
• 1211-ben II. Andr�s a Barcas�gban letelep�tette a Szentf�ldr�l el�z�tt N�met Lovagrendet. (m�sodik n�met letelep�t�si hull�m).
• 1225-ben f�ggetlens�gi t�rekv�sek miatt a N�met Lovagrendet a kir�ly ki�zette Magyarorsz�gr�l.
• 1224-ben II. Andr�s a Nagy szabads�glev�lben (Andreanum) rendezi az erd�lyi sz�szok jogait a Kir�lyf�ld�n. A kedvezm�nyek: �n�ll� jogrendszer �s k�z�gyi igazgat�s, ad�t k�zvetlen�l a kir�lynak fizetnek stb. �s h�t v�rosba, valamint 250 faluk�z�ss�gbe szervezi �ket. Elkezd�dik a sz�sz templomer�d�k �p�t�se.

Kunok �s j�szok

A kunok (�zok) a 13. sz�zadban a K�rp�tok �v�nek k�ls� r�sz�n, Moldv�ban �s Havasalf�ld�n �ltek, ahonnan gyakran bet�rtek Magyarorsz�gra. A tat�rok el�l menek�l� kunokat (kb. 40 000 f�) IV. B�la1239-ben befogadta, de �pp a muhi csat�ban (1241) nem tudta hasznukat venni, mert a magyar nemess�ggel kialakult konfliktusuk nyom�n (a magyar f�urak meg�lt�k K�t�ny vez�rt) a kunok a Balk�nra vonultak. A j�szok (vagy al�nok, de el�fordul a filiszteusok megnevez�s is) az Etelk�zben �s att�l keletre a kunok orsz�g�nak f�ldm�ves fenntart�i �s v�d�i voltak. 1116-ban �k v�dt�k a t�mad� oroszok ellen a kunok Don mell�ki v�rosait. Egyes elm�letek szerint ezekb�l az id�kb�l sz�rmazik a magyarorsz�gi j�szok k�z�s jelk�pe, az �gynevezett Lehel k�rtje. Az els� sz�rv�nyos betelep�l�s�k Magyarorsz�gra a kunokkal egy�tt, a mongolok el�l menek�lve t�rt�nt, IV. B�la idej�n. Tov�bbi betelep�l�s�k fokozatosan zajlott.

A tat�rj�r�s ut�ni „m�sodik honalap�t�s”

A tat�rj�r�s ut�n a f�lig elpuszt�tott orsz�g m�r ig�nyt tart a kunok szolg�lataira, �gy a kir�ly �jb�l befogadja �ket. �gy alakult ki a Kiskuns�g �s Nagykuns�g. A kunokkal egy id�ben t�rt�nt j�szok csoportjainak letelep�t�se, �s kialakult a J�szs�g.

A kunok �jb�li befogad�s�val egy id�ben IV. B�la az erd�lyi sz�szok mellett m�s n�meteket is letelep�tett (harmadik n�metajk� letelep�l�si hull�m). Ezek Magyarorsz�g k�l�nb�z� v�rosaiban, illetve nagyobb t�mbben a Szepess�gben telepedtek le. Az ut�bbiak a szepesi sz�szok, illetve saj�t elnevez�s�kkel cipszerek n�ven v�ltak ismertt� (l�sd: Cipszerek!)

Emellett, 1251-ben IV. B�la rendezte a magyarorsz�gi zsid�k helyzet�t is, akiket a p�nz�gyekben haszn�lt fel. �ket is hospeseknek tekintette �s sz�mos kiv�lts�gokat adott nekik.

1271-ben V. Istv�n kir�ly a szepesi sz�szoknak az Adreanumhoz hasonl� szabads�glevelet adom�nyozott.

A k�s� �rp�d-kor �s Anjou-kor konfliktusai

Erd�lyben a sz�sz telepesek a magyarokkal �s sz�kelyekkel sokszor konfliktusba keveredtek. A gyulafeh�rv�ri p�sp�k pr�b�lt k�zvet�teni, nem mindig sikeresen, s�t, � maga is ellent�tbe ker�lt a sz�szokkal, akik 1277. febru�r 21-�n (nagyb�jt m�sodik vas�rnapj�n) megt�madt�k Gyulafeh�rv�rt, �s a templomot, majd a sz�kesegyh�zat a bemenek�lt h�vekre gy�jtott�k. Monoszl�i P�ter p�sp�k 1287-1300 k�z�tt �p�ttette �jj� a s�lyosan �s ism�telten megrong�l�dott sz�kesegyh�zat.

IV. (Kun) L�szl� kir�ly kun szok�sokat vett fel, kun feles�geket tartott, �s emiatt az egyh�zzal ker�lt �ssze�tk�z�sbe. Az egyh�zi kik�z�s�t�s k�vetkezt�ben szembefordult a kunokkal. 1280. november 11. el�tt IV. (Kun) L�szl� hadj�ratot vezetett a fell�zadt �s az orsz�gb�l t�vozni k�sz�l� kunok ellen, majd 1282. m�rcius–m�jusban (m�s v�lem�ny szerint 1280-ban) a h�d-tavi (Csan�d v�rmegye) csat�ban legy�zte a fell�zadt kunokat. N�h�ny kun �sszeesk�v� 1290. j�lius 10-�n meggyilkolta a kir�lyt, akinek holttest�t Csan�don temett�k el.

1312-ben l�trej�tt a Szepesi Sz�vets�g , amelynek c�lja az erd�lyi sz�szok�hoz hasonl� politikai auton�mia kiv�v�sa volt. 1324-ben volt az erd�lyi sz�szok kudarcba fulladt felkel�se a kir�ly ellen.

A rom�nok Erd�lyben

1348–49-ben hatalmas pestisj�rv�ny sepert v�gig az orsz�gon, amely helyenk�nt (f�leg a nagyobb foly�k, a kereskedelmi �tvonalak ment�n �p�lt telep�l�seken) a lakoss�g fel�t is kipuszt�totta. Erd�lybe ez ut�n indult meg a rom�nok els� nagy beteleped�si hull�ma.

Nemzetis�gek a 15. sz�zadban

A 15. sz�zad v�g�n Magyarorsz�g lakoss�ga 4-4,5 milli�, ebb�l 80-85% magyar nemzetis�g�.

1486-ban sz�letett M�ty�s kir�ly Szabads�glevele, amely b�v�ti az Adreanumban biztos�tott kedvezm�nyeket a sz�szoknak.