18. sz�zad

1704-ben az erd�lyi orsz�ggy�l�s II. R�k�czi Ferenc szem�ly�ben ism�t fejedelmet v�lasztott. A R�k�czi-szabads�gharc buk�sa ut�n �lland�sult a Habsburg uralom. Erd�ly meg�rizte ter�leti k�l�n�ll�s�t, az erd�lyi magyar nemess�g jelent�s auton�mi�t �lvezett.

1712–1713-ban a Verwaltungsgericht – az osztr�k k�zigazgat�si hat�s�g – �ltal v�gzett becsl�s szerint Erd�ly lak�inak nemzetis�gi megoszl�sa: 47% magyar, 34% rom�n, 19% n�met (sz�sz �s sv�b).

A 18. sz�zadban Erd�lyb�l sok magyar paraszt v�ndorolt ki az Alf�ldre, emellett rom�nok �rkeztek (f�leg 1740–1760 k�z�tt) a K�rp�tokon t�lr�l.

„Az Erd�lybe val� bev�ndorl�k legnagyobb r�sz�t a Havasalf�ldr�l �s Moldv�b�l �rkez�k adj�k, kisebb (legnagyobbr�szt visszav�ndorl�s) a Magyarorsz�gb�l (az ekkor k�l�n korm�nyzat alatt l�v� B�ns�got is ide�rtve) Erd�lybe ir�nyul� bev�ndorl�s. A k�t rom�n fejedelems�gb�l val� be�raml�s sok �vtizedes vitak�rd�s�ben a bev�ndorl�s eg�sz�nek m�reteit tekintve a becsl�sekn�l tartunk. Jancs� Benedek f�lmilli�s rom�n bev�ndorl�st felt�telezett (Magyarorsz�gra �s Erd�lybe egy�ttv�ve), D�vid Zolt�n (szint�n mindk�t orsz�gra) 350–400 ezres sz�mot tart val�sz�n�nek. An�lk�l, hogy most a becsl�sek �rt�kel�s�vel foglalkozn�nk, jelezz�k r�viden azt, amit a t�rt�net�r�s a bev�ndorl�s okair�l meg�llap�tott: a fanari�ta-uralommal s�lyosabb� v�lnak a havasalf�ldi–moldvai rom�n paraszt terhei, s Erd�lyben nagyobb biztons�got, fejlettebb civiliz�ci�s felt�teleket rem�l.”

A Habsburg uralom kezdet�n a volt Partium teljes ter�let�t visszacsatolt�k Magyarorsz�ghoz, 1733-ban azonban III. K�roly kir�lyKraszna, K�z�p-Szolnok �s Zar�nd v�rmegy�ket ism�t Erd�ly r�sz�v� tette.

1764. janu�r 7-�nBuccow osztr�k t�bornok az er�szakos soroz�s ellen tiltakoz� sz�kelyek k�z� l�vetett. Sz�zn�l is t�bben meghaltak, �s az �ld�ztet�s el�l t�bb ezren Moldv�ba, a cs�ng�k k�z� v�ndoroltak (Mad�falvi veszedelem).

19. sz�zad

1848. m�rcius 15-�n a Habsburgok fel� int�zett pesti12 pont k�z�tt szerepelt az „Uni�t Erd�llyel!” k�vetel�s. Az �led� rom�n nacionalizmus az Avram Iancu-f�le szeparatista t�rekv�sekhez vezetett, s szembeford�totta az erd�lyi rom�nokat a magyar szabads�gharccal. A fell�zadt rom�nok brut�lis v�rengz�seket rendeztek a magyar lakosok k�z�tt. Az 1867-es osztr�k-magyar kiegyez�s r�v�n Erd�ly ism�t Magyarorsz�g szerves r�sze lett az Osztr�k–Magyar Monarchi�n bel�l.

A magyar uralkod�oszt�ly dualizmus idej�n folytatott nemzetis�gi politik�ja a nemzeti mozgalmak elnyom�s�ra t�rekedett. Hi�ba figyelmeztetett n�h�ny gondolkod� (p�ld�ul Mocs�ry Lajos) a rom�n auton�mia-t�rekv�sek korl�toz�s�nak vesz�lyeire (l�sd: Memorandum-per).

20. sz�zad

Az 1910. �vi nemzetis�gi megoszl�s a k�vetkez� volt: magyarok 34,2%, rom�nok 55,1%, n�metek 8,7%, egy�b 2%.

Az I. vil�gh�bor� alatt m�g jobban feler�s�dtek a rom�n nacionalista mozgalmak. Az addig a k�zponti hatalmakkal bar�tinak tekintett Rom�nia az antant oldal�n sz�llt h�bor�ba, mivel Franciaorsz�g �s Anglia r�sz�r�l �g�retet kapott Erd�ly megszerz�s�re. 1916-ban rom�n csapatok t�rtek be Erd�lybe. Az osztr�k-magyar er�ket csak k�sve tudt�k mozg�s�tani, de v�g�l (n�met seg�ts�ggel) gy�ztek: 1918 nyar�n al��rt�k a Bukaresti b�k�t, melyben Rom�nia elismerte vil�gh�bor�s vesztes�g�t. Azonban az Osztr�k–Magyar Monarchia 1918 okt�ber�re katonailag �sszeomlott, Magyarorsz�g is kiki�ltotta a f�ggetlens�g�t az �szir�zs�s forradalom nyom�n. Ezzel egy id�ben a Rom�n Kir�lys�g csapatai �jra hadat �zenve megkezdt�k Erd�ly, majd Partium �s a Tisz�nt�l megsz�ll�s�t. 1918. december 1-j�n tartott gyulafeh�rv�ri rom�n nagygy�l�s kimondta Erd�ly egyes�l�s�t Rom�ni�val, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni b�keszerz�d�ssel j�v�hagytak. A K�rolyi-rezsim ezzel szemben a magyar sereget sz�lnek eresztette, �gy a Sz�kely Hadoszt�lyon k�v�l senki sem vette fel a harcot a megsz�ll� er�kkel - eg�szen a Magyar Tan�csk�zt�rsas�g 1919 m�rciusi megalakul�s�ig.

1918 ut�n, egy �llamilag ir�ny�tott folyamat r�szek�nt a K�rp�tokon t�lr�l �rkez� rom�nok telepedtek le nagy sz�mban. Ennek egyik oka, hogy sok (f�leg �rtelmis�gi, hivatalnoki) �ll�s �resedett meg a magyarok anyaorsz�gba val� �ttelep�l�s�vel, �s a rom�n �llam sem sz�vesen foglalkoztatott az �j k�zigazgat�sban magyarokat. M�sr�szt a t�rs�g gazdas�gilag jobb helyzetben volt, mint Rom�nia t�bbi r�sze, �gy magasabb �letsz�nvonallal kecsegtetett az �ttelep�l�s.

Az 1940-es m�sodik b�csi d�nt�s visszaadott Magyarorsz�gnak 43 492 km²-t, Erd�ly �szaki �s keleti r�sz�t, benne a 90%-ban magyarok �ltal lakott Sz�kelyf�lddel, de kb. 1 060 000 rom�nnal is. A II. vil�gh�bor� alatt azut�n sok, mag�t magyarnak vall� �szak-erd�lyi zsid�t hurcoltak el lak�hely�r�l – az 1941-es n�psz�ml�l�s adatai alapj�n. A II. vil�gh�bor�t lez�r� 1947-es p�rizsi b�keszerz�d�s a b�csi d�nt�seket �rv�nytelen�tette, a ter�letet �jra Rom�ni�nak �t�lte.

Az 1945-ben hatalomra ker�lt �j vezet�s a kommunista eszme internacionalista jellege alapj�n �s a szovjet nemzetis�gi politika mint�j�ra kezelte a magyar kisebbs�g helyzet�t. Nagy ar�nyban vettek r�szt magyarok a kommunista p�rtban is, ahol a kor�bbi mell�z�tts�g ut�n elismert�k �ket. A t�bbs�g�ben magyarok �ltal lakott ter�letek (p�ld�ul Sz�kelyf�ld) Szt�lin k�zbenj�r�s�ra egy darabig rendelkeztek ter�leti auton�mi�val (MAT), azut�n azonban v�ltozott a szovjet – �s a rom�n – politika, �gy megsz�ntett�k azt. Ceau�escu a nacionalizmus feler�s�t�se r�v�n pr�b�lta meg az egyre jobban elnyomorod� orsz�gban hatalm�t fenntartani. Az 1980-as �vek v�g�n meghirdette a falurombol�st, de ezt m�r nem siker�lt v�ghezvinnie.

Az 1989. december v�gi forradalom (a Ceau�escu-diktat�ra megd�nt�se) ut�n Rom�ni�ban is megsz�lalhattak addig kegyetlen�l elnyomott v�lem�nyek, hangok. A rom�n gazdas�g neh�zs�gei is szerepet j�tszanak abban, hogy a viszonylag fejlettebb Erd�ly egyre t�bb lak�ja, �gy rom�n, mint magyar, nagyobb �n�ll�s�got szeretne a tartom�nynak. A Sabin Gherman erd�lyi rom�n �js�g�r� nev�vel f�mjelzett proTransilvania Alap�tv�ny tev�kenys�ge is ebbe a keretbe illeszkedik bele, de a K�rp�tokon t�li rom�ns�g k�r�ben nincs jelent�s t�mogatotts�ga. A rom�n nacionalista er�k ellenzik Erd�ly vagy a Sz�kelyf�ld mindenfajta auton�mi�j�t. A Vatra Romaneascasoviniszta rom�n szervezet, amelyben sok volt kommunista p�rttisztvisel� �s Securitate tiszt tev�kenykedik, 1990 m�rciusban kirobbantotta az �n. „fekete m�rcius” esem�nyeit, melyek sor�n hal�los �ldozatokkal is j�r� etnikai zavarg�sokra is sor ker�lt.

Erd�ly 1857