V�rh�bor�k kora

Bek�sz�nt�tt a „v�rh�bor�k kora” (1552–1568). 1552-ben h�romir�ny� t�r�k hadj�rat indult Magyarorsz�g ellen. A hadm�veleteket Ali budai pasa ind�totta Szeged elfoglal�s�val, majd j�niust�l augusztusig Veszpr�m, Dr�gely �s a N�gr�d megyei v�rak voltak soron. A m�sik t�r�k hadtest Szokollu Mehmed vezet�s�vel Castaldo er�it tartotta sakkban. E k�t hadmozdulat a Kara Ahmedszerd�r �ltal vezetett f�er�k t�mad�s�t volt hivatva el�k�sz�teni �s seg�teni: Temesv�r, Lippa, Solymos, Lugos �s Kar�nsebes v�ltak �ldozataiv� a j�l �tgondolt �s kivitelezett hadj�ratnak. Ezt�n Ahmed �s Mehmed egy�tt Szolnokot ostromolt�k, majd ennek bev�tele ut�n Ali seregei is csatlakoztak, s ostromolt�k meg Egert. Eger k�ts�gk�v�l h�sies ellen�ll�sa a t�l k�zeledte miatt bizonyult eredm�nyesnek: okt�ber 18-�n a t�r�k�k �gy d�nt�ttek, az az�vi hadvisel�st befejezik.

1553-ban Castaldo kivonult Erd�lyb�l, hely�re az egri h�s, Dob� Istv�n �rkezett vajdak�nt, mellette Kendi Ferenc lett az alvajda. Ferdin�nd t�rgyal�sokat kezdem�nyezett a Port�val. Erd�lyben Dob� alatt nyilv�n nem a t�r�k-orient�ci� v�lt els�dlegess�, aminek folytonos t�r�k fenyeget�s lett a v�ge. 1555. december�ben v�g�l az orsz�ggy�l�s �jra Ferdin�ndhoz fordult seg�ts�g�rt. Ugyanezen gy�l�s azonban – be sem v�rva Ferdin�nd v�lasz�t – Balassa Menyh�rtet f�kapit�nny� v�lasztotta, �s a teljes erd�lyi hader�t r�b�zta. Ezzel nemcsak Dob� Istv�n vajdas�ga sz�nt meg, hanem ny�lt szak�t�s is volt Ferdin�nddal, melyet a Balassa �ltal �sszeh�vott 1556. janu�ri orsz�ggy�l�s szentes�tett. 1556. j�nius 14-�n Ferdin�nd lemondott Erd�lyr�l, s tette ezt a t�r�k szult�nnak �rott level�ben, mik�zben Kh�dim Ali budai pasa m�r m�jus �ta Szigetv�rt ostromolta.

1556. szeptember�ben II. J�nos �s Izabella visszat�rt Erd�lybe. 1559-ig Izabella korm�nyzott, annak ellen�re, hogy II. J�nos m�r 1554-ben el�rte a „t�rv�nyes kort”, �s legk�s�bb 1558-ban nagykor�s�tani lehetett volna. Folytonos h�bor� d�lt a Fels�-Tiszavid�ken, melyben egyik f�l sem jutott sz�mottev� el�ny�kh�z. Az 1565-�s szatm�ri b�ke z�rja le ezt a polg�rh�bor�t, b�r Szamos�jv�r – Dob� Istv�n parancsnokl�s�val – novemberig, V�rad pedig a k�vetkez� �prilisig kitartott Ferdin�nd mellett.

1559-ben Izabella meghalt. Izabella h�rom �v alatt ki�p�tett korm�nyzata II. J�nos hal�l�ig gyakorlatilag nem v�ltozott. „A gyulafeh�rv�ri udvar nem az erd�lyi fejedelem, hanem a v�lasztott magyar kir�ly udvara volt, a korm�ny nem Erd�ly �nkorm�nyzat�t, hanem a Szapolyai dinaszti�t k�pviselte.”Felt�nt az udvarban a k�s�bb sok zavart okoz� Bekes G�sp�r is, mellette a h�rom B�thori fiv�r, Cs�ky Mih�ly, Hagym�si Krist�f, Varkocs Tam�s, Blandrata Gy�rgy. A keleti orsz�gr�sz, amely felett Izabella uralkodott ter�letileg m�r megfelelt a k�s�bbi Erd�lyi Fejedelems�gnek: a f�ldrajzi Erd�ly, a Tisz�nt�l �s a Temesk�z alkotta. Ez ut�bbi kett�t ezid�ben kezdt�k Magyarorsz�g r�szeinek, azaz Partiumnak nevezni. II. J�nos kezdetben m�g ter�lete kiterjeszt�s�t tekintette c�lj�nak, eg�szen a Duna vonal�ig akarta �rdekszf�r�j�t b�v�teni.

Ezid�ben mindk�t f�l r�sz�r�l az a c�l form�l�dott ki, hogy az orsz�got egy k�z ir�ny�tsa. Ez Martinuzzi c�lkit�z�se volt, �s 1560-ra sem v�ltozott. II. J�nos elszigetel�d�tt, amikor Zay Ferencet kassai f�kapit�nny� nevezt�k ki, valamint Sz�kely Antal a moldvai vajda sz�k�be seg�tette H�raklid�sz Jakabot. Ezen akci� hat�s�ra Balassa Menyh�rt, az erd�lyi hadak f�parancsnoka is �t�llt Ferdin�ndhoz. Ennek viszont azonnali k�vetkezm�nyek�nt Nagyb�nya, Szatm�r �s Tasn�d is elveszett, melyek elv�gt�k a Tisza fels� foly�s�nak vid�k�t II. J�nost�l, k�vetkez�sk�pp a Partium egy jelent�s r�sze m�ris kics�szott a kez�b�l.

1562 Erd�ly szempontj�b�l „fekete �v” volt: m�rcius 4-�n B�thori Istv�n veres�get szenvedett Hadad v�ros�n�l Zay �s Balassa seregeit�l, a ny�ron pedig kit�rt a sz�kely l�zad�s. Ez ut�bbit B�thori leverte, majd a t�r�k hadj�rat k�zeledte �r�gy�vel b�k�t k�rt Ferdin�ndt�l. A sz�kely l�zad�s sem a sz�kelyek, sem az uralkod�i tekint�ly szempontj�b�l nem j�rt el�ny�kkel: a sz�kelyek v�glegesen elvesztett�k kollekt�v kiv�lts�gaikat �s sz�keiket betagozt�k a v�rmegy�kbe, II. J�nos pedig a k�ls� �s bels� sikertelens�g miatt ekkort�l – megfelel� k�rp�tl�s fej�ben – hajland� lett volna lemondani a rex electus c�mr�l.

1562. augusztus 2-�n Ferdin�nd �s Szulejm�n Isztambulban 8 �vre b�k�t k�t�ttek. A hat�rokat ez�ttal sem rendezt�k a t�r�k-magyar viszonylatban. 1563. nyar�n t�r�k �s lengyel csapatok kivert�k H�raklid�szt Moldv�b�l, amivel az Erd�ly k�r�l szorosra z�rt gy�r� fellazult kiss�. Mindemellett a t�r�k sz�l is szorosabbra f�z�d�tt: m�g 1564. nyar�n a t�r�k�k elfoglalt�k Szatm�rt, majd �tadt�k II. J�nosnak.

Temesv�r

II. J�nos c�mhaszn�lata

II. J�nos �s Ferdin�nd egyezked�se j� ideig a c�mhaszn�lat k�r�l forgott. Erd�lyben a J�nos, Magyarorsz�g �s Erd�ly fejedelme c�met szerett�k volna, m�g Ferdin�nd verzi�ja a J�nos Zsigmond, Erd�ly �s Magyarorsz�g r�szeinek fejedelme volt. A k�l�nbs�gek besz�desek. A j�nosi megfogalmaz�s Magyarorsz�g bevon�s�val a rex electus c�m eg�sz orsz�gra kiterjed� hat�ly�t, valamint Magyarorsz�g egys�g�t k�v�nta kifejezni. A ferdin�ndi m�r a Zsigmond n�v beemel�s�vel is a lengyel dinasztikus vonalat hangs�lyozta, miszerint J�nosnak csak a Jagell�-rokons�ga jelent val�di jogc�met, valamint nem eg�sz Magyarorsz�g, hanem csak a Kir�lyi Magyarorsz�gt�l a t�r�k�k �ltal elv�gott R�szeinek elismer�se. Ennek nem egyoldal� oka volt az osztr�k f�l, hiszen m�g Izabella kezdte meg a t�rgyal�sokat, �s �ppens�ggel a lengyel kir�ly k�vete, Niezowski volt a megb�zottja. E lengyel k�vet tal�n nem l�tta �t a finom k�l�nbs�get, ez�rt a ferdin�ndi �ll�spont kialak�t�s�ban jelent�s szerepe lehetett. Ferdin�nd viszont 1564-ben meghalt.

Ut�dja, Miksa m�g az�vben visszaszor�totta a Kass�ig hatol� II. J�nost, majd elfoglalta Tokajt, ami megnyitotta sz�m�ra az utat Erd�ly fel�. A sv�jci zsoldosvez�r, Schwendi L�z�r1565. tavasz�n m�r Erd�ly hat�r�n �llt. A szatm�ri b�k�ben (1565) II. J�nos ellenszolg�ltat�s n�lk�l mondott le a rex electus c�mr�l, valamint Bihar kiv�tel�vel minden magyarorsz�gi ter�letr�l. Erd�ly birtokl�s�nak fej�ben h�s�gesk�t tett Miks�nak, �s a szerz�d�s �rtelm�ben ut�d n�lk�li hal�la eset�n ter�leteit Miksa �r�k�lte volna.

T�r�k–magyar viszony

II. J�nos visszaszorul�sa term�szetesen nem tetszett a Port�nak. Szulejm�n meger�s�tette II. J�nost, �s biztos�totta �t arr�l, hogy hal�la eset�n Erd�lyben szabadon v�laszthatj�k meg a k�vetkez� uralkod�t. Mindez csak 10 000 aranyforint ad�ba ker�lt. 1566-ban �jabb h�rom ir�ny� hadj�ratba fogott Szulejm�n: j�niusban Arszl�n budai pasaV�rpalot�t, Pertev pasa j�liusban Gyul�t, maga Szulejm�n pedig augusztusban Szigetv�rt vette ostrom al�. A szult�n szeptember 6-�n meghalt az ostrom k�zben, Zr�nyi Mikl�s azonban ezt nem tudta, �s 8-i „kirohan�sa” alatt h�si hal�lt halt, s egyben elvesztette a v�rat. Szigetv�r eleste megnyitotta az utat nyugat fel�, a Habsburg �r�k�s tartom�nyok fel�. Ek�zben II. J�nos a t�r�k sz�l�rny�kban Tokajt ostromolta, de ezt Szulejm�n hal�lh�r�re gyorsan abbahagyta.

Az �j szult�n, II. (Korhely) Szelim �s a birtokaiban fenyegetett Miksa 1568. febru�r 17-�n Drin�polyban k�t�ttek b�k�t (m�sodik drin�polyi b�ke), amelyben Miksa elfogadta a h�dolts�gi ter�letek l�t�t. Szelim 30 000 arany ad� fej�ben Miks�t II. J�nos protector�nak ismerte el. Miksa nem �rhette el f� c�lj�t, a Partium visszaszerz�s�t, II. J�nos viszont nem szerezte vissza �szakon elvesztett ter�leteit.

Drin�polyt�l az Erd�lyi Fejedelems�gig

„A drin�polyi b�ke kiterjedt ugyan Erd�lyre, de az�rt �vekig eltartott, mig Miksa kir�ly �s J�nos Zsigmond fejedelem k�zt v�gleges b�ke k�ttetett. 1567-ben els� sorban J�nos Zsigmond s�lyos megbeteged�se sz�ntette meg a h�bor�t. A fejedelem olyan vesz�lyesnek hitte �llapot�t, hogy v�grendeletet tett, s a tr�nut�dl�s k�rd�s�t orsz�ggy�l�s el� vitte. A rendek elhat�rozt�k, hogy �resed�s eset�n szabad v�laszt�s �tj�n, m�g pedig a J�nos Zsigmond v�grendelet�ben k�r�lirt politika figyelembe v�tel�vel, t�ltik be a fejedelmi sz�ket. J�nos Zsigmondnak mag�nak nem volt hat�rozott jel�ltje s hol egyik, hol m�sik tan�csos�ra, egyszer Hagym�ssy Krist�f v�radi kapit�nyra, m�sszor B�k�s G�sp�rra gondolt, mig a k�zv�lem�ny figyelme mindink�bb B�thory Istv�nra fordult, ki diplomatiai �s katonai t�ren egyar�nt odaad�ssal szolg�lta ur�t. Mint j� katholikust ekkor m�g B�csben is �t �hajtott�k fejedelemnek.”

1570. december 1-j�n II. J�nos, majd 1571. m�rcius 10-�n Miksa is al��rta a speyeri egyezm�nyt. II. J�nos m�r Szatm�rban, 1565-ben lemondott a rex electus c�mr�l, ekkor princeps, vagyis fejedelem lett az �ltal�nos felfog�s szerint. Azonban a princeps fogalom magyarul herceget is jelent, de jelenti a b�ni �s vajdai c�met is m�r a legels� el�fordul�sa, azaz 1111 �ta. II. J�nos nem fejedelem lett a lemond�ssal, hanem a kir�lys�g erd�lyi vajd�ja. Legal�bbis jogilag. Az egyezm�ny jelent�s�ge, hogy tiszt�zt�k a jogi helyzetet, valamint a Partium meghat�roz�s�t, kimondt�k hogy Erd�ly a Magyar Kir�lys�g elidegen�thetetlen r�sze.

„A speieri egyezs�g szerint J�nos Zsigmond lemond a v�lasztott magyar kir�ly czim�r�l s fens�ges fejedelem czimet nyer; Erd�lyen kiv�l megtartja Bihar, K�z�p-Szolnok, Kraszna �s M�ramaros v�rmegy�ket, a Szatm�ron �s Erd�d�n inneni – Erd�ly fel� n�z� – f�ldet, de Debreczen Miksa fenhat�s�ga alatt is marad �gy, hogy a kir�lyi, erd�lyi �s t�r�k f�uralom egyar�nt kiterjed r�. Miksa egyik unokahug�t, M�ri�t, Albert bajor herczeg le�ny�t szerzi meg feles�g�l a fejedelemnek, kivel k�l�n titkos v�d- �s daczsz�vets�g is k�ttetett a t�r�k ellen.”

Ezzel majdnem kialakultnak nevezhetn�nk az Erd�lyi Fejedelems�get – amelyben a fejedelem tulajdonk�ppen csak a magyar kir�ly vajd�ja (princeps) –, ha a speyeri egyezm�ny nem kiz�r�lag a Szapolyai csal�dr�l sz�lt volna. Sz� sem volt azonban ebben arr�l, hogy Erd�ly olyan politikai �n�ll�s�got kapna, amelyben maga v�laszthatn� fejedelm�t. Magyarorsz�g egys�g�t most az kezdte ki, hogy II. J�nos n�gy nappal a Miksa �ltali al��r�st k�vet�en, 1571. m�rcius 14-�n meghalt, �gy a speyeri egyezm�ny t�rv�nybe iktat�s�ra �s megtart�s�ra sosem ker�lt sor.

Nem a speyeri egyezm�ny, hanem Szulejm�n athnam�ja l�pett �letbe, amely annak idej�n szabad fejedelem-v�laszt�st �g�rt Erd�lynek.