Kett�s kir�lyv�laszt�s

Az orsz�gnak nyilv�n �j uralkod� kellett a meghalt II. Lajos helyett. Az uralkod�i legitimit�st h�rom m�don lehetett megszerezni, amelyb�l az els�, legfontosabb (successio) nyilv�n nem teljes�lhetett, mivel Lajos gyermektelen volt. A denominatio, azaz kijel�l�s elve szerint Ferdin�nd tarthatott ig�nyt a magyar tr�nra, mivel a Jagello-Habsburg dinasztikus szerz�d�sek �t tett�k meg Lajos �r�k�s�v�. A magyar k�znemess�g egy�ltal�n nem t�mogatta a Habsburg-h�z beh�v�s�t – hivatkozva a t�rv�nyer�re nem emelked� r�kosi v�gz�sre –, a f�nemess�g Habsburg-p�rti �ga pedig gyakorlatilag kihalt. A rendek kihaszn�lva az alkalmat, kir�lyt akartak v�lasztani, gyakorolni az Aranybull�kban r�juk test�lt electio jog�t. Szapolyai J�nos erd�lyi vajda „lemaradt” Moh�csr�l, �gy � rendelkezett az aktu�lisan legsz�mottev�bb hader�vel az orsz�gban, de egy�bk�nt is � volt a k�znemess�g egyetlen jel�ltje. M�r november 1-j�n bevonult a t�r�k�k �ltal gazd�tlanul hagyott budai v�rba. Eltemettette Lajost – legal�bbis akire r�fogt�k, hogy Lajos, hiszen temetni kellett a koron�z�shoz – majd Sz�kesfeh�rv�r fel� vette �tj�t.

A moh�csi csat�t nem sokkal k�vet�en tokajban gy�ltek �ssze a rendek, �s d�nt�s sz�letett az orsz�ggy�l�s �sszeh�v�s�r�l. A gy�l�s eln�ke Szapolyai, �s nem volt jelen B�thori Istv�n n�dor. Szapolyai hat�sk�r n�lk�l h�vott �ssze orsz�ggy�l�st Sz�kesfeh�rv�rra, mivel sem kir�ly, sem n�dor nem volt, „csak” erd�lyi vajda. Az orsz�ggy�l�st viszont ez a k�t eml�tett m�lt�s�g h�vhatta volna �ssze. „… a magyar t�rv�nyek szerint ugyanis a kir�ly hal�la eset�n csak a n�dor h�vhatott �ssze kir�lyv�laszt� orsz�ggy�l�st.” November 10-�n az orsz�ggy�l�s kir�lly� v�lasztotta Szapolyait, majd 11-�n megkoron�zt�k. A koron�z�st Podmaniczky Istv�n nyitrai p�sp�k, mint rangid�s f�pap v�gezte. Szapolyai kir�lys�ga l�tsz�lag rendben van: egyetlen s�lyos legitimit�si probl�m�ja, hogy az orsz�ggy�l�s maga volt t�rv�nytelen, ez�rt � – dac�ra az orsz�ggy�l�si hat�rozatnak, a Korona birtokl�s�nak �s a rangid�s pap koron�z�s�nak – illegitim uralkod�. Ezt csak egy szab�lyosan, B�thori Istv�n n�dor �ltal �sszeh�vott orsz�ggy�l�sen lehetett volna korrig�lni

A B�thori n�dor �ltal decemberben �sszeh�vott pozsonyi orsz�ggy�l�sen azonban Szapolyai nem jelent meg, ahogy a rendek – f�leg a k�z�pnemess�g – sem. A v�rosban tart�zkodott az �zvegy kir�lyn�, Habsburg M�ria. A kissz�m� f�nemes Ferdin�ndot, M�ria b�tyj�t v�lasztotta magyar kir�lynak. Az orsz�ggy�l�s �j t�rv�nyt hozott, melyben a kir�lyv�laszt�s jog�t t�rv�nyes�tett�k. Ferdin�nd kir�lys�g�nak legitim�ci�j�hoz is hi�nyzott egy momentum – a Korona, amely Szapolyain�l volt. Ferdin�nd azonban nem egy t�rv�nyes uralkod� ellen�ben lett ellenkir�ly, mert ilyen nem volt. 1526. december�t�l az orsz�gnak k�t illegitim uralkod�ja volt!

Szapolyai korm�nyz�sa: kir�lyi tan�cs n�dor n�lk�l. P�ld�tlan, hogy egy magyar kir�lynak ne legyen n�dora, tal�n arra vezethet� vissza, hogy �j n�dor kinevez�se ny�lt szak�t�st jelentett volna B�thori n�dorral. Uralkod�s�t birtokadom�nyoz�sokkal kezdte. 1527. �vi budai orsz�ggy�l�s – vagyond�zsma, �ltal�nos ad�k�telezetts�g. A terhek kivet�se a t�r�k fenyeget�s miatt t�rt�nt, de sosem szedt�k be. 1527 tavasz�n Szapolyai �s Ferdin�nd az olm�tzi szerz�d�sben k�lcs�n�sen elismert�k az egym�s uralma alatt �ll� ter�leteket, de a meg�llapod�s �rtelm�ben Szapolyai ter�letei annak hal�la ut�n Ferdin�ndra sz�lltak volna. Szapolyai h�zass�got tervezett Habsburg M�ri�val, melynek r�v�n Habsburg rokons�gba ker�lne, �s m�g k�zelebb lenne az �n�ll�, igazi kir�lys�ghoz.

Keleti Magyar Kir�lys�g

1527. m�jus 6-�n V. K�roly hadserege elfoglalta �s kifosztotta R�m�t (Sacco di Roma), ami a VII. Kelemen �ltal l�trehozott cognaci liga veres�g�t �s a Habsburgok viszonylagos preszt�zsn�veked�s�t jelentette. A lig�nak nem siker�lt a N�met-R�mai Birodalmat elszigetelni �s t�bbfrontos h�bor�ra k�sztetni. M�g k�t �vig fenn�llt ugyan a sz�vets�g, de �rdemi beavatkoz�sra t�bb� nem volt k�pes. Szapolyai 1527. j�lius 2-�n csatlakozott a m�r nyilv�nval�an megvert cognaci lig�hoz, �s ezzel term�szetesen k�nytelen egyfajta t�r�k orient�ci�t is felvenni, k�zben letenni Habsburgokkal kapcsolatos b�rmely terv�r�l.

1527. j�lius�ban – nyilv�nval�an J�nos kir�ly k�lpolitikai akci�ja nyom�n – n�met birodalmi sereg hadj�rata indult Magyarorsz�gon. Bud�t augusztusban elfoglalta V. K�roly. Ek�zben „Szapolyai J�nos magatehetetlen b�nults�g�ban tr�nolt a budai v�rban (…) Buda v�r�ban �s v�ros�ban hallgatag elm�vel csod�lkoztak J�nos kir�lyon, hogy t�le semmi megmozdul�st nem l�t a n�pt�meg (…) A sz�kv�ros�t �s orsz�g�t nem v�delmez� kir�ly” augusztus 15-�n t�nyleges ostrom n�lk�l menek�lt el Bud�r�l, eg�szen Tokajig h�tr�lt. Itt veres�get szenvedett 4300 gyalogos (3000 landsknecht �s 1300 k�nny�gyalogos) �s 1000 lovas n�mett�l szeptember 27-�n. Debrecenbe, majd Erd�lybe menek�lt, k�s�bb Lengyelorsz�gba, miut�n a brass�i n�pgy�l�s �s a marosv�s�rhelyi gy�l�s is Ferdin�nd mellett voksolt.

Az olm�tzi szerz�d�s �s a magyarorsz�gi n�met hadj�rat alatt tan�s�tott viselked�se miatt Szapolyai J�nos tekint�lye �sszeomlott, m�g Per�nyi P�terkorona�r, a Szapolyai �ltal kinevezett erd�lyi vajda (1526–29) is elhagyta, aki mag�val vitte Ferdin�ndhoz a Koron�t. 1527. okt�ber�ben m�r Ferdin�nd tartott Bud�n orsz�ggy�l�st, ahol kimondt�k Szapolyai alkalmatlans�g�t, rendeleteit elt�r�lt�k, majd november 3-�n, mivel a Habsburg m�r teljes m�rt�kben eleget tett minden felt�telnek, amely sz�m�ra a kir�lys�ghoz kellett, megkoron�zt�k. Ett�l fogva az orsz�gnak egy legitim (Ferdin�nd) �s egy illegitim (J�nos) kir�lya volt.

Bethlen Elek �s Apafi Mikl�s szint�n t�voztak Szapolyai t�bor�b�l. A h�vek nem az �ltal�ban emlegetett ok miatt hagyt�k el Szapolyait – miszerint Ferdin�nd nagyobb lehet�s�gekkel b�rt a t�r�kellenes k�zdelmekhez –, hanem az�rt, mert bel�tt�k J�nos kir�ly politikusi alkalmatlans�g�t, illetve elismert�k a Habsburgot jogos uralkod�nak. M�r csak az�rt is, mert a t�r�k�k kivonultak az orsz�gb�l, a Szer�ms�gen k�v�l m�s magyar ter�letet nem birtokoltak, �s nem is t�ntek komoly ellenf�lnek. Ez id�ben nem a t�r�k veszedelem volt a f��ri p�rtok legf�bb gondja, hanem a tr�n k�r�li visz�lyok �s a polg�rh�bor�. Szapolyai kez�n gyakorlatilag csak Fogaras v�ra maradt, melyet a k�vetkez� tavaszig Tomori Mikl�s v�dett.

„Az adott politikai helyzetben, amikor egyik k�n�lkoz� p�rt sem �g�rhetett orvosl�st az orsz�g s�lyos betegs�g�re, a megb�zhatatlans�g, a k�tkulacsoss�g aligha mondhat� meglep�nek. J�l t�kr�zi a kil�t�stalans�g �rz�s�nek �ltal�nosul�s�t a k�t t�bor ideol�gi�j�nak kialakulatlans�ga…” Az orsz�g legs�lyosabb betegs�ge azonban ezid�t�jt nem a t�r�k volt, a gy�gy�t�s m�dja pedig az lett volna, ha egyetlen legitim uralkod�ja van az orsz�gnak. A k�t uralkod� �s a t�r�k vesz�ly nem maga a betegs�g, hanem annak csak a t�nete: a k�r a f�nemess�g �s a k�z�pnemess�g teljes egyet nem �rt�se. A „kialakulatlans�g” mag�t Szapolyait is jellemzi, aki ekkor, I. Ferenc tan�cs�ra kezdett Szulejm�nnal t�rgyalni.

A francia uralkod�nak nem voltak agg�lyai e k�rd�sben, hiszen egyr�szt kor�bban is kv�zi-sz�vets�gesi viszonyban volt Szulejm�nnal, m�sr�szt pedig Franciaorsz�got Magyarorsz�g �s a N�met-r�mai Birodalom is elv�lasztotta az Oszm�n Birodalomt�l. Szulejm�n term�szetesen kapott az alkalmon, hogy saj�t hat�rvid�k�n tov�bb sz�thatja a polg�rh�bor�s helyzetet �s t�mogathat egy ellenkir�lyt, ez�rt 1528. janu�r 27-�n ny�lbe �t�tt�k az isztambuli szerz�d�st, mely tartalma szerint v�d- �s dacsz�vets�g. Szapolyai 1528-as hadj�ratai a polg�rh�bor� eszkal�ci�j�t jelentik: tavasszal veres�g (m�rcius 8. Szina), �sszel s�rospataki gy�zelem. A k�t id�pont k�z�tt Szapolyai t�mogatotts�ga alapvet�en megv�ltozott, melyet alkalmasint Katzianer zsoldosvez�r csapatainak erd�lyi d�l�sa okozott. Az erd�lyi sz�szok �s magyarok k�l�n is egym�snak estek, p�rt�ll�st�l f�ggetlen�l, etnikai alapon. „A gy�l�lk�d�s k�lcs�n�s volt, a sz�szok »magyar farkasokat«, a magyarok »germ�n besti�kat« emlegettek.”

Szapolyai a v�rosi polg�rs�got, a mez�v�rosok parasztpolg�rait �s a jobb�gyokat igyekezett megnyerni mag�nak, b�r az 1514-ben megsz�ntetett szabad k�lt�zk�d�si jogot csak 1536-ban �ll�totta helyre. „A c�visek val�ban kiv�vott rokonszenve s nyilv�n ig�nybe vett anyagi t�mogat�sa azonban nem helyettes�thette az elveszett hatalmi eszk�z�ket. J�nos kir�ly orsz�gr�sz�ben leplezetlen�l visszat�rt a nagybirtok Moh�cs el�tt m�r oly sok bajt okoz� uralma. T�r�k B�lintVeszpr�mben �s Somogyban, Per�nyi P�terBarany�ban �s Zempl�nben, Czibak Imre m�g �lt (1534-ig) Biharban, Werb�czy Istv�nToln�ban �s N�gr�dban, Mayl�d vajda (1534-40) Fogarasban �s k�rny�k�n, Petrovics P�terTemesben, a Kosztk�k, Podmaniczkyak, Bebekek, R�skayak m�s f�ldeken uralkodtak, a kir�ly nev�ben, de jobb�ra saj�t tetsz�s�k szerint.”^[12] A jobb�gyok �s a parasztpolg�rok viszont m�g nem felejtett�k el Szapolyai 1514-es tev�kenys�g�t.

1529. m�jus 10-t�l t�r�k hadj�rat indult. E t�r�k hadj�rat hat�s�ra Rares P�ter moldvai vajda – aki eddig Ferdin�nd h�vek�nt d�lta Erd�lyt – Szapolyai mell� �llt. A T�r�k B�lint temesi isp�n vezet�s�vel meg�rkez� n�met hader�t j�nius 22-�n s�lyos veres�g �rte a barcas�gi F�ldv�rn�l, melynek hat�s�ra a be�rkez� Szapolyai-haddal – melyet B�thori Istv�n �s Kun Kocs�rd vezetett – m�r fel sem vett�k a harcot, hanem �tk�zet n�lk�l feloszlottak. Szapolyai ekkor adom�nyozta Rares P�ternek Beszterce vid�k�t. Rares Beszterce ellen vonult, mert azok vonakodtak neki al�vetni magukat, s eg�szen 1530. j�lius�ig kitartottak ellene, amikor Rares feladta az ostromot

1529. augusztus 18-�n esett meg a „moh�csi k�zcs�k”, ett�l kezdve Szapolyai t�r�kvazallus-kir�lys�g�r�l lehet besz�lni. El�zm�nyek�pp az augusztus 3-i cambrai b�ke eml�tend�, amelyet I. Ferenc �s V. K�roly k�t�tt. Ezzel a cognaci liga megsz�nt, a N�met-r�mai Birodalom d�li �s nyugati hat�rai biztos�tva voltak. Ennek ellen�re az 1529-1536 k�z�tti id�szakra az jellemz�, hogy Ferdin�nd az erd�lyi h�veinek semmilyen form�ban nem ny�jtott seg�ts�get, azok kiz�r�lag saj�t erej�kb�l �lltak ellen J�nosnak. A k�zvetlen t�r�k fenyeget�s egyre t�bb f�urat k�sztetett Ferdin�nd elhagy�s�ra, utols�k�nt a nagybirtokosok k�z�l Majl�th Istv�n 1532 elej�n p�rtolt �t Szapolyaihoz.

1529. szeptember 8-�n Szapolyai �jra elfoglalta Bud�t, �s a Korona is visszaker�lt hozz�. Az ostrom gyors befejez�s�hez nagy m�rt�kben hozz�j�rult a zsoldosok p�nikja, akik elfogadt�k a t�r�k �ltal hirdetett fegyverlet�teli aj�nlatot. A N�dasdy Tam�s �ltal ir�ny�tott v�delem a mind�ssze 900 f�nyi v�d�sereg ellen�re – eg�szen addig – j�l m�k�d�tt. Szeptember 22-�n a t�r�k sereg m�r B�cset ostromolta, eg�szen okt�ber 15-ig, amikor a had�szati szezon v�g�vel a hadj�ratnak is v�get kellett vetni. Ek�zben Bud�n maradt Aloisio (Lodovico) Gritti – Ibr�him nagyvez�r bizalmasa – �s 3000 (vagy 8000) janics�r. December 21-�n VII. Kelemen ki�tkozta Szapolyait t�r�k kapcsolatai miatt. Ekkor m�r nem sz�m�tott, hogy a cognaci lig�ban maga a p�pa is kv�zi-sz�vets�gese volt Szulejm�nnak.

1530. m�jus 8-�n B�thori Istv�n h�v�s�ra Pozsonyban orsz�ggy�l�s j�tt �ssze, �m a n�dor azonban aznap meghalt, �j n�dort nem nevezett ki senki, az orsz�ggy�l�s �rdemi tev�kenys�g n�lk�l feloszlott.

1530 �sz�n n�met hadj�rat indult Szapolyai ellen. Okt�ber 31-t�l december 20-ig Bud�t ostromolt�k, eredm�ny n�lk�l. 1530 december�t�l Ferdin�nd V. K�roly t�rsuralkod�ja lett, vagyis n�met kir�ly. Ennek a l�p�snek oka az, hogy megalakult a schmalkaldeni sz�vets�g V. K�roly ellen a protest�ns fejedelmek k�z�tt. Erre v�laszul kar�csonykor Szapolyai Grittit nevezte ki korm�nyz�v�. 1531. janu�r 21-�n Ferdin�nd �s Szapolyai fegyversz�netet k�t�tt.

Buda ostrom�nak bossz�hadj�rat�t Szulejm�n 1532-ben vezette. Az el�renyomul�s K�szeg alatt megakadt, k�rd�s azonban, hogy a Jurisics Mikl�s vezette 800 katona volt-e az oka, vagy a B�cs alatt �sszegy�lt birodalmi hadsereg, amely sz�moss�g�t tekintve messze meghaladta a B�cs v�delm�hez elengedhetetlen�l sz�ks�ges er�t.

1532. december 30-�n Ferdin�nd �s Szapolyai �jra fegyversz�netet k�t�tt. A t�r�k-perzsa h�bor�kkal lefoglalt Szulejm�n is b�k�t k�t�tt Ferdin�nddal 1533. j�nius 22-�n. A b�ke k�t f� aktusa: 1. Szulejm�n gyermekeiv� fogadja Ferdin�ndot �s M�ri�t, 2. kimondja, hogy Ferdin�nd jogosan birtokolja az �ltala ellen�rz�tt ter�leteket. Ezeket Grittinek kell kijel�lni. Gritti viszont �t�llt Ferdin�ndhoz, majd 1534. szeptember 29-�n Medgyesen meggyilkolt�k. Az ellene kit�rt l�zad�snak Czibak Imre v�radi p�sp�k meggyilkol�sa volt a k�zvetlen indoka, azonban k�p�nyegforgat�sa �s a sokak �ltal felemlegetett kivagyis�ga �s g�g�s p�ffeszked�se is nagy szerepet j�tszott ebben.

Gritti haddal vonult Erd�lybe, ahol Pat�csy Ferenc n�pfelkel�st hirdetett ellene.^[15] A felkel� sereg �l�re Kun Kocs�rd �llt, melyhez csatlakozott a Gritti �ltal seg�ts�g�l h�vott, de �tp�rtol� Rares P�ter vajda. Szapolyai a maga �ll�totta csapd�ba beleesett: Gritti a t�r�knek volt sz�v�gye, orsz�g�nak viszont Czibak. A legegyszer�bb megold�st v�lasztotta: egyik oldalon sem avatkozott be, amely viszont mindk�t f�l el�gedetlens�g�t okozta.

A Porta vizsg�lat�t Junisz b�g vezette, aki Szapolyai b�n�ss�g�t �llap�totta meg. J�nos kir�ly m�sf�l �vig ing� tr�non �lt, mindenki arra sz�m�tott, hogy kiesett Szulejm�n kegyeib�l. V�g�l 1536. m�rcius 15-e – amikor Szulejm�n vez�rje, �s Gritti tulajdonk�ppeni f�n�ke Ibr�him kegyvesztett lett – megmentette. Ezid� alatt Szapolyai V. K�rolyn�l m�r a saj�t lemond�s�r�l t�rgyalt, �s a lemond�sra m�r 1536. janu�rj�ban ker�lt sor. Ez a n�polyi egyezm�ny, melyben Szapolyai hajland� lemondani a tr�nr�l h�rom felt�tellel. 1. A kir�lyi c�m meg�rz�se. 2. K�rp�tl�s a kir�lyi ter�leteken fekv� csal�di birtokai ut�n. 3. Habsburg hercegn�vel k�tend� h�zass�ga.

Czibak Imre Gritti �ltali lem�sz�rl�sa megnyitotta az utat egy m�sik kalandor felemelked�se �s politikai karrierje el�tt. Ez Gy�rgy „bar�t” volt, aki meg�r�k�lte a v�radi p�sp�ki sz�ket. Utyeszen(ov)ics Gy�rgy, akit Martinuzzinak is neveznek, de legt�bbsz�r Fr�ter Gy�rgyk�nt emlegetik, az elk�vetkez� id�szak legfontosabb, legbefoly�sosabb politikus�v� n�tte ki mag�t, �s kifejezetten t�rt�nelemform�l� er� lett.

1534. december�ben III. P�l feloldotta Szapolyai ki�tkoz�s�t a t�r�k elleni nemzetk�zi �sszefog�s jegy�ben. Szapolyai ekkor laz�tani igyekezett a t�r�k f�gg�s�gen, �s egyben a selyemzsin�rt is szerette volna elker�lni, ez�rt hajland� volt n�mi t�r�kellenes szervezked�sre. 1535 �sz�n a r�g�ta ostromolt Szeben is a fennhat�s�ga al� ker�lt, �gy Erd�lyben hegem�nn� v�lt. 1536-38-ban azonban az �jabb francia–n�met h�bor� megint megv�ltoztatta a Habsburg-helyzetet. A n�polyi egyezm�ny emiatt nem v�lhatott val�ra, mivel V. K�roly m�r nem tehette meg, hogy hader�t von el a nyugati hadsz�nt�rr�l Magyarorsz�g megsz�ll�sa miatt. Szulejm�n �s Szapolyai kapcsolatai rendez�dtek 1536 folyam�n Ibr�him m�rciusi kegyveszt�se egy�tt j�rt a Gritti-�gy ejt�s�vel.

Szulejm�n �jabb hadj�rata menetrendszer�en �rkezett a k�vetkez� �vben. 1537-ben a felvid�ki n�met hadj�rat Tokajn�l elakadt, majd okt�ber 9-�n a garai csata t�r�k gy�zelemmel �rt v�get. Katzianer negyvenezer f�s serege alulmaradt a szendr�i �s boszniai b�gek sereg�vel szemben. Jelent�s veres�g volt, ami egy id�re meghat�rozta Ferdin�nd mozg�ster�t. Mindezek mellett le kell sz�gezni a t�nyt: a t�r�kkel lepakt�l� J�nos kir�ly mellett Ferdin�nd volt a t�r�k-ellenes h�bor� egyetlen let�tem�nyese, de egyszerre a polg�rh�bor�t �s a t�r�k harcokat nem b�rta, nem b�rhatta. Azt vetett�k a szem�re, hogy nem harcol a t�r�kkel, mik�zben minden t�r�kellenes akci�j�ban magyar csapatok akad�lyozt�k, osztott�k meg er�it �s gyeng�tett�k poz�ci�it.

1537 v�g�re mindk�t f�l t�mogat� n�lk�l maradt. 1538. febru�r 24-�n titkos meg�llapod�st k�t�ttek (v�radi egyezm�ny), amelynek l�nyege az „egy orsz�g, k�t kir�ly” �llapot�nak mindk�t f�l �ltali elismer�se. Ezt a meg�llapod�st m�r Fr�ter Gy�rgy hozta tet� al�. A k�t f�l k�lcs�n�sen elismeri egym�st kir�lynak, �m az orsz�g egys�g�t minden k�r�lm�nyek k�z�tt fenntartj�k. Az orsz�g j�v�beni sors�ra vonatkoz�an: 1. a Korona Szapolyai hal�la ut�n Ferdin�ndra sz�ll (m�g akkor is, ha Szapolyainak fi�gyermeke sz�letik), 2. a tr�n csak V. K�roly �s Ferdin�nd �r�k�seinek gyermektelens�ge eset�n ker�lhet vissza Szapolyai ut�daihoz. Az egyezm�nyt 1538. november 22-�n, Toled�ban V. K�roly ratifik�lta.

„Ebbe a b�kek�t�sbe mindk�t t�bor kiz�r�lag az�rt egyezett bele, mert az konkr�t �g�retet tett az orsz�g egyes�t�s�re. Csak igen kevesen voltak, akik gyanakodni mertek, �szinte volt-e I. J�nos a v�radi b�ke al��r�sakor? Van-e �rt�ke egy olyan meg�llapod�snak, melyben az egyik f�l olyan orsz�got k�n�l fel a m�siknak, mellyel nem rendelkezik szabadon: a m�sik pedig nem l�tez� hercegs�get k�n�l f�l �rte cser�be?”

Ferdin�nd 1540-ben (okt�ber 21-t�l) �jra pr�b�lkozott Buda v�v�s�val, de Leonhard Vels serege novemberben dolgav�gezetlen�l t�vozott. „Buda v�delm�t T�r�k B�lint, a csecsem�kir�ly gy�mja s a magyar hadak f�parancsnoka szervezi. J�l �sszev�logatott 4 ezernyi hadin�pe van: ezer-ezer magyar �s r�c lovas, valamint k�tezer gyalogos.” A hadj�rat eredm�nye n�met r�szr�l Esztergom, Visegr�d, V�c �s Pest v�rosok elfoglal�sa volt.

Szapolyai Habsburg-h�zass�g�nak rem�nye megsz�nt a v�radi egyezm�nnyel. Feles�g�l k�rte �reg Zsigmond lengyel kir�ly le�ny�t, a n�la 32 �vvel fiatalabb, �ppen h�sz �ves Izabell�t. Az esk�v� 1539. m�rcius 2-�n vagy janu�r 31-�nvolt. 1540. j�lius 7-�n megsz�letett Szapolyai Istv�n. Szapolyai 10 (vagy 14) nap m�lva meghalt, a gyerek gy�mjai T�r�k B�lint, Petrovics P�ter �s Fr�ter Gy�rgy lettek.