Az els� dokumentum, amely a ter�letre hivatkozik G�za �ltal, 1075-ben kibocs�tott adom�nylev�lb�l sz�rmazik, ami „terra ultra silvam”-k�nt (ultra silvam ad castrum quod vocatur Turda), vagyis „az erd�n t�l” form�ban nevezi meg Erd�lyt ter�let�t. Ugyanezen sz�zadban kezdtek a ter�letre „Partes Transsylvana” (vagy mai �r�sm�ddal "Transsilvanae") m�don hivatkozni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. sz�zad els� fel�ben), ami „az erd�n t�li r�szeket” jelenti, �s ezt a kifejez�st haszn�lt�k a Magyar Kir�lys�gon bel�l is. A latin helyett a k�znyelvben az „Erd�elve” kifejez�st is elterjedten haszn�lt�k. Ennek els� dokument�l�sa Anonymus12. sz�zadi Kr�nik�ja (Gesta Hungarorum), amely „Erd�elvk�nt” eml�ti.

Az Erd�-el�, vagy r�giesen Erd�-elve elnevez�s nem elszigetelt. A mai Rom�nia d�li r�sz�n, a K�rp�tok �s a Duna k�z�tt l�v�, Bukarestet is mag�ba foglal� ter�let, Muntenia magyar neve p�ld�ul Havaselve (Havasalf�ld). �seink teh�t az „el�”, „elve” ragokat k�vetkezetesen haszn�lt�k valamilyen t�jegys�g el�tt tal�lhat� ter�let megjel�l�s�re. Az �rdekes az, hogy �gy Erd�ly, mint Havaselve valami el�tt tal�lhat�k, teh�t nem m�g�tt! Ez �hatatlanul felveti a szeml�l� helyzet�nek k�rd�s�t. �gy t�nik, hogy e t�jegys�geket m�g a betelep�l� magyarok nevezt�k el, a K�rp�tok �v�n k�v�lr�l szeml�lve �ket. T�ves lehet teh�t az az elm�let, amely az Erd�ly f�ldrajzi nevet a latin megnevez�s ford�t�sak�nt �rtelmezi, sokkal ink�bb a latint lehet a magyar ford�t�sak�nt tekinteni.

A magyar elnevez�st n�metre is leford�tott�k: az „�berwald” (�ber Walt) kifejez�s sz�mos 13. �s 14. sz�zadi dokumentumban olvashat�. K�s�bb a n�metek saj�t elnevez�ssel „Siebenb�rgennnek” („h�t v�r(os)”) nevezt�k a ter�letet.

A rom�n „Ardeal” n�v el�sz�r egy 1432-ben keltezett dokumentumban olvashat� „Ardeliu” n�ven, ami nyilv�nval�an a magyar „Erd�ly” sz�b�l alakult ki, �s nincs k�ze a rom�n „deal” (domb) elnevez�shez. (P�ld�k hasonl� �talakul�sokra: Erd�d → Ardud, Egres (v�ros!) → Agrus; Egyed → Adjud; Esk�ll� → A�chileu; Erd�falva → Ardeova stb.)