A rendszerv�lt�s ut�ni �vek

T�k�s L�szl�

 

S�t� Andr�s

1989-ben T�k�s L�szl�reform�tusp�sp�k f�szerepl�s�vel indult meg a rom�niai rendszerv�lt�s, ami els�p�rte a kommunista diktat�r�t. Az els� magyar szervezetek m�r a forradalom napjaiban megjelentek, �gy a B�ns�gi Magyar Demokrata Sz�vets�g Temesv�ron valamint a Rom�niai Magyar Demokrata Sz�vets�g (RMDSZ) Marosv�s�rhelyen, Nagyv�radon pedig a Magyar Demokratikus Tan�cs. Az RMDSZ hivatalosan december 25-�n alakult meg, V�grehajt� Bizotts�g�nak tagjai Domokos G�za (eln�k), T�k�s L�szl� (tiszteletbeli eln�k), Verest�y Attila (titk�r) voltak. Az RMDSZ int�z�bizotts�g�nak tagjai voltak tov�bb�: Cs. Gy�mesi �va, K�ntor Lajos, Balogh Edg�r, Sylvester Lajos, Kir�ly K�roly, Dem�ny Lajos, Horv�th Andor, L�nyi Szabolcs, S�t� Andr�s, K�ny�di S�ndor �s Tor� Tibor. A sz�vets�g a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megment�si Frontot t�mogatta, mely 1990. janu�r 5-�n egy k�zlem�nyt adott ki a rom�niai nemzetis�gek jogainak biztos�t�s�r�l.

Janu�r 25-�n Ion Iliescu egy telev�zi�s nyilatkozatban egyes erd�lyi megy�k szeparatista t�rekv�seire h�vta fel a figyelmet, ezt az RMDSZ hat�rozottan elutas�totta. Iliescu nyilatkozata a rom�n nyelv� sajt�ban magyarellenes, r�galmaz� kamp�nyt sz�tott.

1990. febru�r 10-�n Marosv�s�rhelyen mintegy 70 ezer ember vett r�szt egy, a kisebbs�gi jogok�rt, a magyar tannyelv� Bolyai Farkas L�ceum�rt, a Bolyai Tudom�nyegyetem�rt �s a t�bbi f�iskol��rt szervezett t�ntet�sen. Az el�zm�ny az volt, hogy febru�r 7-�n Marosv�s�rhelyen megalakult Vatra Rom�neasc� n�ven egy magyarellenes politikai szervezet. Febru�r 9-�n rom�n fiatalok t�ntettek Marosv�s�rhelyen a magyar nyelv� oktat�s ellen, t�bb magyar di�kot �sszevertek. Ez ut�n ker�lt sor a magyar lakosok n�ma t�ntet�s�re. Az emberek kez�kben k�nyvvel �s gyerty�val vonultak, transzparensek hirdett�k, hogy a magyar iskol�k�rt t�ntetnek. Ugyanezen a napon mintegy 40 ezer ember t�ntetett Sepsiszentgy�rgy�n is a magyar nyelv� oktat�s�rt. A h�romsz�ki magyars�g �ll�sfoglal�sa r�gz�tette, hogy anyanyelvi oktat�st k�vetelnek minden fokon, az �vod�t�l a kolozsv�ri �s marosv�s�rhelyi egyetemekig. Brass�ban is t�ntettek az RMDSZ felh�v�s�ra a magyar iskol�k�rt, az anyanyelvi oktat�s�rt. A magyarellenes hangulatot a Vatra Rom�neasc� is sz�totta, mely egy gyulafeh�rv�ri nagygy�l�sen arra sz�l�totta fel a h�veit, hogy tiltakozzanak a magyarok azon t�rekv�se ellen, hogy l�tes�tsenek magyar iskol�kat, ezen fel�l azt k�vetelt�k, hogy Erd�ly kultur�lis �let�t �rint� minden probl�m�ban k�rj�k ki az � v�lem�ny�ket. Ugyanezen a gy�l�s kit�madt�k az RMDSZ vezet�s�g�t, t�bbek k�z�tt Kir�ly K�rolyt �s T�k�s L�szl�t. M�rcius 15-�n az 1848-as szabads�gharcra val� b�k�s megeml�kez�s�t t�bb v�rosban is megzavart�k a Vatra Rom�neasc� h�vei: Szatm�rn�metiben az �nnepl�kre t�madtak, magyarokat vertek meg. A megromlott viszony az 1990. m�rciusi marosv�s�rhelyi pogromban cs�csosodott ki, melyet fekete m�rciusnak neveznek, hiszen 5 halottal �s 278 sebes�lttel j�rt.

A m�jus 20-�n megrendezett parlamenti- �s eln�kv�laszt�son az RMDSZ a szavazatok 7,23%-�t szerzi meg ezzel 41 mand�tumot szerez Rom�nia parlamentj�ben.

A magyarellenes megnyilv�nul�sok folytat�dtak: megrong�lt�k a feh�regyh�zi Pet�fi-szobrot, Marosv�s�rhelyen �jabb magyarellenes t�ntet�sre ker�lt sor, s�t bevezettek egy olyan int�zked�st is, mely szerint a Sz�kelyf�ld�n �thalad� vonatok utasait rend�r�k �s katon�k k�s�rt�k, melynek c�lja a rom�n utaz�k�z�ns�g megv�d�se az itt lak� utasok terrorizmus�val szemben.

Az oktat�s ter�n a rom�n korm�ny folytatta a kommunista korszak asszimil�ci�s politik�j�t, az RMDSZ mindennev� politikai tiltakoz�sa ellen�re: �gy p�ld�ul k�telez�v� tett�k, hogy minden magyar iskol�ban rom�n nyelven oktass�k az orsz�g t�rt�nelm�t �s f�ldrajz�t, megk�vetelt�k, hogy a kisebbs�gi lakoss�g� ter�leteken m�g abban az esetben is szervezzenek rom�n tagozat� oszt�lyokat, ha a tanul�k l�tsz�ma nem �ri el a k�telez� t�zet. A marosv�s�rhelyi Orvosi �s Gy�gyszer�szeti Egyetemr�l 13 tan�rt nyugd�jaztak, akik a magyar nyelv� oktat�s gerinc�t k�pezt�k. A magyar iskol�k�rt t�bb t�ntet�st szerveztek �gy p�ld�ul 1991. j�nius 2-�n Kolozsv�ron.

Okt�ber 17-�n a parlament k�t h�z�nak egy�ttes �l�s�n felolvast�k a Kov�szna �s Hargita megy�b�l el�z�tt rom�nokr�l sz�l� jelent�st (�n. Har-Kov jelent�s), amit a Rom�n Telev�zi� �l�ben k�zvet�tett. Ez a jelent�s tulajdonk�ppen az eg�sz magyar nemzeti kisebbs�g kollekt�v b�n�ss�g�t fogalmazta meg. Sz�cs G�za, az RMDSZ politikai aleln�ke nyilatkozatban �t�lte el a jelent�st �s r�mutatott arra, hogy az 1989. december�ben, Sz�kelyf�ld�n meg�lt rom�nok mellett magyar nemzetis�g�ek is �let�ket vesztett�k. A jelent�s elfogad�sa ut�ntov�bb folyt a magyar- �s RMDSZ-ellenes hangulatkelt�s.

1992-ben �ltal�nos n�psz�ml�l�st tartottak Rom�ni�ban, minek el�zm�nyek�nt az RMDSZ k�rte a sz�kely nyelv �s sz�kely n�p n�pszavaz�si jegyz�kb�l val� t�rl�s�t, arra hivatkozva, hogy ezek nem l�teznek.

A rom�niai magyars�g �let�ben fordul�pontot jelentett 1995-ben a Rom�nia �s Magyarorsz�g k�z�tti alapszerz�d�s al��r�sa, melyben Magyarorsz�g lemondott ter�leti k�vetel�seir�l, Rom�nia viszont felv�llalta a ter�let�n �l� nemzetis�gek jogainak biztos�t�s�t.

Az 1992-es helyhat�s�gi v�laszt�sokon az RMDSZ 3150 tan�csost �s polg�rmestert v�lasztottak meg t�bbek k�z�tt Marosv�s�rhelyen Nagy Gy�z�t. Kolozsv�rott ekkor foglalja el a polg�rmesteri sz�ket Gheorghe Funar, a magyarellenes kirohan�sair�l ismert politikus, a Rom�n Nemzeti Egys�g P�rt eln�ke, aki t�bbek k�zt azt k�vetelte a v�rosba l�togat� �llameln�kt�l, hogy a Magyarorsz�gr�l �rkez� turist�kat a legszigor�bb v�mnak vess�k al�, vezess�k be a magyar turist�k v�zumk�telezetts�g�t, a magyar nyelv� t�v�ad�st rom�nul feliratozz�k, �s k�vetelj�k vissza Budapestt�l az 1937 �s 1945 k�z�tti �vekb�l sz�rmaz� erd�lyi dokumentumokat. December 6-�n a Szent Mih�ly templomban �kumenikus istentisztelettel egybek�t�tt megmozdul�st rendeztek, melyben tiltakoztak Funar M�ty�s-szobrot fenyeget� tervei miatt. A szobor m�dos�t�s�t az Orsz�gos M�eml�kv�d� Bizotts�g is megtiltotta ugyan, de a M�ty�st gyal�z� t�bl�t 1994-ben v�g�l a helyi magyars�g szervezte t�ntet�s ellen�re felszerelt�k a szobor talapzat�ra.

J�lius 20-�n minisztereln�ki rendelettel v�ratlanul lev�ltott�k a k�t, z�mmel magyar lakoss�g� megye, Hargita �s Kov�szna magyar nemzetis�g� prefektus�t, Pataki Imr�t �s Fodor Ferencet, hely�kre rom�n nemzetis�g�eket neveztek ki. Ez utcai tiltakoz�sokhoz vezetett. A szeptemberi parlamenti v�laszt�sokon az RMDSZ 12 szen�tori �s 27 k�pvisel�i helyet szerzett.

1993. m�rcius�ban a rom�n parlament mindk�t h�za el�t�lte T�k�s L�szl�t egy washingtoni kijelent�se miatt, miszerint a rom�niai magyar kisebbs�g ellen etnikai tisztogat�s folyik. A p�sp�k�t ellens�ges magatart�ssal v�dolt�k meg. A botr�nyt tulajdonk�ppen a Rom�n Telev�zi� kavarta fel, amely a sz�vegk�rnyezetb�l kiragadva id�zte T�k�s szavait.

Az 1996-os v�laszt�sok ut�n

Az 1996-os helyhat�s�gi v�laszt�sok eredm�nyei szerint az RMDSZ hat megy�ben (Bihar, Szatm�r, Szil�gy, Maros, Hargita, Kov�szna) lett a megyei tan�csok leger�sebb alakulata. Az �szi parlamenti v�laszt�sokon 11 szen�tori �s 25 k�pvisel�i helyet szerzett.

1996-ban az RMDSZ koal�ci�s partner lett a rom�n korm�nyban az Emil Constantinescu vezette Rom�n Demokratikus Konvenci� mellett, �gy t�bb mint nyolc �vtizedes kisebbs�gi l�te sor�n a rom�niai magyar nemzeti k�z�ss�g �rdekk�pviselete el�sz�r ker�lt olyan helyzetbe, hogy korm�nyzati felel�ss�get v�llalhasson. A koal�ci�s meg�llapod�st december 6-�n �rt�k al�, ennek �rtelm�ben a korm�nyban helyet kaptak Birtalan �kos (idegenforgalmi miniszter) �s Tokay Gy�rgy (a minisztereln�k mell� rendelt, kisebbs�gi �gyeket fel�gyel� t�rca n�lk�li miniszter). A korm�nykoal�ci� t�rgyal�sok eredm�nyek�nt RMDSZ-es prefektusa lett Hargita �s Szatm�r megy�knek, mellett�k nyolc alprefektusi tiszts�get is a magyar �rdekv�delmi szervezet kapott meg.

A 2001 �s 2004 k�z�tti parlamenti ciklusban az RMDSZ nem v�llalt korm�nyzati szerepet, de a 2001-es, majd a 2002-es �vre meg�llapod�st �rt al� a korm�nyz� Szoci�ldemokrata P�rttal annak parlamenti t�mogat�s�r�l az �ltal�nos reform, Rom�nia eur�pai �s euro-atlanti integr�ci�ja, valamint a kisebbs�gi jogok b�v�t�s�nek ter�let�n. 2004-t�l az RMDSZ ism�t korm�nyra ker�lt az Igazs�g �s Igazs�goss�g Sz�vets�g f� t�mogat�jak�nt.

A 2004. december 5-�n megtartott magyarorsz�gi n�pszavaz�s (b�r a magyar lakoss�g enyhe t�bbs�gben megszavazta) eredm�nytelen�l z�rult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok ar�nya nem �rte el a v�laszt�jogosultak sz�m�nak 25%-�t, ami a n�pszavaz�s �rv�nyess�g�hez sz�ks�ges t�rv�nyben meghat�rozott felt�tel.

A 2007-es rom�niai EU k�pvisel� v�laszt�sokon 4 magyar (k�zt�k T�k�s L�szl�, f�ggetlenk�nt, S�gor Csaba, Winkler Gyula - RMDSZ-t k�pviselve �s Csibi Magor a Nemzeti Liber�lis P�rt sz�neiben) bejutottak az Eur�pai Parlamentbe.