Nagyszeben (rom�nul Sibiu, n�met�l Hermannstadt, latinul Cibinum) munic�piumRom�ni�ban, Erd�lyben. Egykor az erd�lyi sz�szok kultur�lis �s kereskedelmi k�zpontja, Szebensz�k, majd Szeben v�rmegye, ma Szeben megye sz�khelye. Szenterzs�bet, rom�nul Gu�teri�a, n�met�l Hammersdorf, sz�szul Hammersterf, az egykor �n�ll� telep�l�s, ma Nagyszeben v�rosr�sze.

Fekv�se

Gyulafeh�rv�rt�l 73 km-re d�lkeletre a D�li-K�rp�tok �szaki el�ter�ben a Szebeni-medence k�zep�n fekszik.

Nev�nek eredete

Neve a Szeben-patak nev�b�l ered, az pedig a szl�v svbina (= som) f�n�vb�l sz�rmazik. Megjegyzend� azonban, hogy a rom�nok a rom�n Sibin szem�lyn�vb�l sz�rmaztatj�k, m�sok szerint a bolg�r-t�r�k Sebin szem�lyn�vb�l val�.

T�rt�nete

1192-ben Cipin n�ven eml�tik el�sz�r. A v�rost II. G�za magyar kir�ly alap�totta �s sz�szokat telep�tett ide. Hamarosan az erd�lyi sz�szok kereskedelmi �s szellemi k�zpontja lett. Szebensz�k k�zpontja, szabad kir�lyi v�ros. 1442. m�rcius 25-�n a v�ros mellett verte meg Hunyadi J�nos Mezid b�g t�r�k sereg�t. Er�s falak �s 40 b�stya v�dte, melyek a 15-17. sz�zadban �p�ltek. A t�r�k nem tudta bevenni, de 1556-ban t�zv�sz s�jtotta. A 16. sz�zadban az erd�lyi reform�ci� egyik k�zpontja. 1658. augusztus 30-�n a tat�rok d�lt�k fel, 1659-ben II. R�k�czi Gy�rgy ostromolta. 1688. m�jus 9-�n itt h�doltak az erd�lyi rendek I. Lip�t cs�sz�rnak, lemondva a t�r�k v�dn�ks�gr�l. 1690. szeptember 12-�n az erd�lyi rendek itt v�lasztott�k fejedelemm� Th�k�ly Imr�t. 1849. janu�r 21-�n m�g visszaverte Bem t�mad�s�t, de m�rcius 11-�n Bem v�ratlan rajta�t�ssel foglalta el. Kapuit a 19. sz�zadban sorra lebontott�k, de falai, tornyai nagyr�szt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erd�lyi gubernium sz�khelye (1703-1791). 1849 �s 1865 k�z�tt Erd�ly f�v�rosa, 1876 �s 1918 k�z�tt Szeben v�rmegye sz�khelye. 1916-ban a rom�n hadsereg kem�ny ostrom �r�n bevette a v�rost, de m�g azon �v �sz�n, az osztr�k-magyar-n�met seregek �jabb kem�ny ostrommal visszafoglalt�k a v�rost.

Egykor Erd�ly legnagyobb sz�sz v�rosa volt, de a sz�szok t�bbs�ge m�ra elmenek�lt csak m�eml�keik maradtak h�tra.2000-t�l a v�rost Klaus Johannis sz�sz polg�rmester ir�ny�tja. 2007-ben Luxemburg mellett Nagyszeben lett Eur�pa kultur�lis f�v�rosa, mivel a helyi sz�szok a mai Luxemburg ter�let�r�l sz�rmaznak. Erre k�sz�lve rehabilit�lt�k a Nagypiacot, a Kispiacot �s a Huet teret, fel�j�tott�k a v�ros m�zeumait. A 18. sz�zadi sz�nh�zb�l �j kultur�lis int�zm�ny lett, ahol a helyi filharm�nia is helyet kapott.

Nagyszeben k�rny�ke 1769-1773 k�z�tt

 

Nagyszeben a 17. sz�zadban

 

Nagyszeben a 19. sz�zadban

N�pess�g

N�pess�gi adatok nemzetis�gi eloszl�sban a hozz�tartoz� telep�l�sekkel egy�tt:

L�tnival�k

• A g�tikus sz�kesegyh�z 1431 �s 1520 k�z�tt �p�lt, a reform�ci� ut�n evang�likus templom lett, 1855-ben restaur�lt�k. El�tte �ll Georg Daniel Teutsch sz�sz evang�likus p�sp�k szobra.
• A Brukenthal m�zeum �s k�pt�r, egykor b�r� Samuel von Brukenthal erd�lyi korm�nyz� kast�lya volt. Gy�jtem�nye az egyik leggazdagabb eg�sz Rom�ni�ban.
• A v�rostorony 1588-ban �p�lt, tetej�r�l nagyszer� kil�t�s ny�lik a v�rosra.
• A r�mai katolikus templom 1733-ban �p�lt.
• Az Orsolya-ap�c�k temploma 15. sz�zadi, 1472-ben �p�lt.
• A rom�n ortodox sz�kesegyh�z 1906-ban �p�lt a biz�nciHagia Szophia templom mint�j�ra.
• A volt v�rosh�za �p�let�ben t�rt�neti m�zeum m�k�dik.
• A fel�j�tott f�t�r �s k�rny�ke egyedi hangulat�, geometrikus mint�ban lerakott macskak� t�rk�-burkolattal, k�z�pkori �rk�dokkal, divatos bels�tervez�s� k�v�z�kkal, hangulatos �jszakai kivil�g�t�ssal nagy l�tv�nyt ny�jt.

H�res emberek

• Itt sz�letett a 15. sz�zadbanMelchior Mikl�s alkimista �s b�lcsel�.
• Itt sz�letett 1493. janu�r 10-�nOl�h Mikl�s kir�lyi kancell�r, esztergomi �rsek, az ellenreform�ci� vez�ralakja.
• Itt sz�letett 1663-ban K�les�ri S�muel term�szettud�s.
• Itt sz�letett 1719. j�lius 29-�nMichael Agnethler t�rt�n�sz.
• Itt sz�letett 1752. szeptember 25-�nHissmann Mih�ly filoz�fus, t�rt�net�r�.
• Itt sz�letett 1838. janu�r 28-�n Koller K�roly udvari f�nyk�p�sz, a Ferenc J�zsef-rend lovagja.
• Itt sz�letett 1838. december 29-�nKuun G�za orientalista, t�rt�n�sz
• Itt sz�letett 1857. j�nius 7-�nArthur Arz von Straussenburg cs�sz�ri �s kir�lyi vez�rezredes
• Itt sz�letett 1869. j�lius 28-�n So�s K�roly honv�delmi miniszter.
• Itt sz�letett 1879. december 23-�nKreybig Lajos agrok�mikus, talajtani kutat�, az MTA tagja.
• Itt sz�letett 1882. �prilis 26-�n Kiss G�za jog�sz, jogt�rt�n�sz, m�ford�t�.
• Itt sz�letett 1887. febru�r 4-�n Szem�k Jen� magyar jog�sz, a K�ria eln�ke.
• Itt sz�letett 1894. j�nius 25-�nHermann Oberth fizikus, az �rkutat�s egyik �tt�r�je.
• Itt sz�letett 1895. augusztus 21-�nOtto Czekelius �p�t�sz, aki a kommunista rendszerben meg�vta a v�ros m�eml�keit a rombol�st�l.
• Itt sz�letett Szak�ts Zolt�n sz�nm�v�sz (1901. m�rcius 10. – 1947. december 8. Bp.)
• Itt sz�letett 1906-ban Borsos Mikl�s szobr�szm�v�sz.
• Itt sz�letett 1907. november 3-�n dr. Kessler Hubert m�rn�k, geol�gus, hegym�sz�, barlangkutat�.
• Dr.P�ndy K�lm�n 1911-t�l a nagyszebeni �llami Elmegy�gyint�zet igazgat� f�orvosa. K�zlem�nyei a sz�zad els� fel�ben rangos foly�iratokban l�ttak napvil�got.
• Itt sz�letett 1927. okt�ber 20-�nOskar Pastior erd�lyi sz�sz k�lt�, �r�, m�ford�t�.
• Itt hunyt el 1858. �prilis 6-�nJosef Bedeus von Scharberg t�rt�net�r�.
• Itt hunyt el 1873. j�nius 28-�nAndrei �agunaortodox metropolita. Az erd�lyi rom�n nemzeti mozgalom vez�ralakja.

Brukenthal palota

A Fazekasok tornya

A v�ros f�tere

Evang�likus templom