Nev�nek eredete

Brass� nev�vel "Corona" alakban egy 1234 k�r�l k�sz�lt premontrei kolostorjegyz�kben tal�lkozhatunk el�sz�r, a v�ros azonban a 1241. �vi tat�rj�r�s k�vetkezt�ben elpusztult. 1252-ben, IV. B�la egyik adom�nylevel�ben �jra felbukkant a v�ros neve. A v�ros n�met nev�r�l – Kronstadtr�l – 1355-b�l van feljegyz�s. A legenda szerint Salamon kir�ly a K�sz�r�-patak v�lgy�ben, a napjainkban is Salamon-k�v�nek nevezett szikl�k barlangjaiban rejtette el a koron�j�t, innen kapta a v�ros a korona nevet. Egy m�sik t�rt�net szerint, egy fa kiv�g�sakor a gy�kerei k�zt egy koron�t tal�ltak, k�s�bb ennek a f�nak a hely�re �p�tett�k a v�rosh�z�t, �s ez�rt tal�lhat� Brass� c�mer�ben egy gy�kerek k�zt �br�zolt korona.

Nev�nek eredete vitatott. Egyesek a bolg�r Brasov szem�lyn�vb�l k�pzett csal�dn�vb�l, m�sok a bolg�r t�r�k boro-sug (= sz�rke v�z) szavakb�l sz�rmaztatj�k. A magyar �s a rom�n n�v eszerint a bolg�rb�l val�. N�met neve Kronstadt, valamint a latin Corona a v�ros �si c�mer�ben l�that� fat�rzs�n nyugv� nyitott koron�ra utal.

F�ldrajz

Fekv�se, domborzat

Erd�ly d�lkeleti r�sz�n, a K�rp�t-kanyarban, a Barcas�gi-medenc�ben fekszik, a Cenk hegy l�b�n�l. �tlagos tengerszint feletti magass�ga 600 m�ter, legalacsonyabb pontja a k�zponti vas�t�llom�sn�l (530 m), legmagasabb pontja a Salamon-k�n�l (700 m). A v�ros ter�let�n l�v� magaslatok a Fellegv�r (644 m), Csiga-hegy (713 m) �s a Cenk (955 m). Brass�hoz tartozik m�g a Kereszt�nyhavas oldal�ban, 1000 m�teren fekv� Schuler-r�t (Brass�poj�na).

�ghajlat

Brass� �ghajlata kontinent�lis, a ny�r �s a t�l egyar�nt 50-50 napig tart. A h�m�rs�klet ny�ron 22 �C – 27 �C k�z�tt van, t�len pedig -10 �C �s -2 �C. T�len Brass�poj�n�ban ak�r -15 �C is lehet, ebben az �d�l�telepben minden t�li sport ig�nybe vehet�, a h� �ltal�ban 71 napig nem olvad el. A leveg� nedvess�gtartalma: 75%. Az �tlagos �vi csapad�k k�r�lbel�l 600–700 mm/ m². A sz�l �ltal�ban nyugati �s �szak-nyugati ir�nyb�l f�j 1,5-3,2 m/s sebess�ggel.

Vizek

Brass� megy�n �thalad a Graft-patak, Valea Tei-patak, Rakod�-patak, Valea Popilor-patak, Kurta-patak, Valea Florilor-patak, Gorganu-patak, Sz�raz-T�m�s-patak �s a T�m�s csatorna.

N�v�ny- �s �llatvil�g

A fl�ra megegyezik a t�rs�gben elterjedttel. A k�zeli hegyek erd�iben azonban igen sok vad�llat �l, f�leg medv�k, farkasok �s r�k�k. A medv�k gyakran a lakott ter�letekre is lej�nnek �lelem�rt. A Cenk v�dett ter�let (2,03 km²), sz�mos ritka fajjal.