J�d falu fels� r�sze

J�d (rom�nul Ieud, jiddis�l יועד, n�met�l Jod) falu Rom�ni�ban, a t�rt�nelmi M�ramarosban, M�ramaros megy�ben.

Fekv�se

M�ramarosszigett�l 51 km-re d�lkeletre, az Iz�ba torkoll� J�d patak partj�n fekszik. Hat�ra nagy r�sz�t a Cibles legel�i �s erdei alkotj�k. N�gy kisebb h�zcsoport tartozik hozz�, a k�t jelent�sebb Gura Ieudului �s Plop�or. El�bbi a f��tn�l, a falu bek�t��tja ment�n, ut�bbi a bek�t��t d�li folytat�s�n�l fekszik.

Nev�nek eredete

Nev�t, amely a 'foly�v�z' jelent�s� �magyar j� sz� -d k�pz�s alakja, a patak nev�r�l kapta, amely mellett l�trej�tt. Els� eml�t�se 1365-b�l val� (Jood).

T�rt�nete

A k�z�pkorban rom�n kisnemesi falu volt. A „fels�” templom el�zm�nye mellett �ll� kolostori iskol�ban keletkezett 1391–1392-ben az �n. Zbornicul de la Ieud, a legr�gibb �r�sos rom�n nyelveml�k. A falu k�zpontj�t�l �szakkeletre k�t kilom�terre 1709-ben a Balea csal�d alap�tott ism�t kolostort, amely 1777-ben m�r nem m�k�d�tt.

A nemesek �s a nemtelenek k�z�tti t�rsadalmi k�l�nbs�gek a 20. sz�zad m�sodik fel�ig fennmaradtak. A nemesek kor�bban szerte M�ramarosb�l v�lasztottak maguknak h�zast�rsat, a nemtelenek f�k�nt a falun bel�l, maguk k�z�tt h�zasodtak. Az 1950-es �s 1962-es sz�vetkezetes�t�sig a t�jegys�g leggazdagabb falvai k�z� tartozott, jelent�s gy�m�lcstermeszt�ssel. A sz�zad folyam�n h�res cig�nyzen�szei t�bb t�jegys�g n�pzen�j�t j�tszott�k, rendszeres vend�gek voltak a L�pos-vid�ken, az Avas-vid�ken �s Hossz�mez�n. 1913-ban Bart�k B�la is gy�jt�tt itt.

A trianoni b�keszerz�d�sigM�ramaros v�rmegyeIzav�lgyi j�r�s�hoz tartozott.

T�rsadalom, gazdas�g

Az egyik leghagyom�ny�rz�bb m�ramarosi falu. A csal�dokban jellemz� az igen sok gyermek. H�resek halotti szok�sai.

A legfontosabb meg�lhet�si forr�sok az �llatteny�szt�s (juh�szat), a n�pi k�zm�ipar �s a turizmus.

Lakoss�ga

• 1838-ban 2000 g�r�g katolikus, 160 zsid� �s 35 r�mai katolikus vall�s� lakosa volt.
• 1910-ben 2774 lakos�b�l 2330 rom�n, 410 n�met (jiddis) �s 33 magyar anyanyelv� volt, felekezeti megoszl�s szerint 2340 g�r�g katolikus �s 410 zsid�.
• 2002-ben 4223 rom�n lakosa volt, 3087 ortodox �s 1125 g�r�g katolikus.

Nevezetess�gei

• Az �n. fels� fatemplom (Biserica din deal) egy kor�bbi, 1364-b�l sz�rmaz� templom hely�n az 1620-as �vekben �p�lt. A Vil�g�r�ks�g r�sze. Fresk�i1782-ben k�sz�ltek.
• Az �n. als� fatemplom (Biserica din �es) 1717-b�l val�. Mindk�t templomot temet� veszi k�r�l, sz�pen faragott fejf�kkal.
• Falum�zeum.
• Zsid� temet�.

H�res emberek

• Itt sz�letett 1841-ben Victor Mihali (Apsai Mih�lyi Viktor) g�r�g katolikus �rsek, metropolita.

A fels� fatemplom