A falu l�tk�pe

Sz�szk�zd (rom�nul Saschiz, n�met�l Keisd, sz�szul Kisd) falu Rom�ni�ban, Erd�lyben, Maros megy�ben.

Fekv�se

Segesv�rt�l 20 km-re d�lkeletre, a t�rt�neti Kir�lyf�ld sz�l�n fekszik.

Nev�nek eredete

Neve a magyar Keszi t�rzsn�vb�l, ez pedig tal�n k�z f�n�vb�l val�. El�tagja a betelep�lt sz�szokra utal. El�sz�r Kizd n�ven, 1308–1310-ben szerepelt, k�s�bbi eml�t�sei: 1345: Kezd �s Kyzdy, 1459: Zaazkezd, 1460: Zazkizd.

T�rt�nete

1161 ut�n telep�lt sz�kelyekkel. �ket a 13. sz�zad elej�n a mai K�zdisz�kbe k�lt�ztett�k, amely a telep�l�sr�l kapta a nev�t. Hely�kre m�g 1231 el�tt sz�szokat telep�tettek.

1309-ben d�kan�tus sz�khelye volt. 1419-ben Sz�szk�zdsz�k k�zpontjak�nt, 1470-ben oppidumk�nt eml�tik. 1467-ben itt j�rt M�ty�s �s innen bocs�tott ki egy oklevelet. 1481-ben m�r biztosan volt iskolamestere. 1577-ben �ves v�s�r tart�s�ra kapott szabadalmat. 1593-ban 304 ad�fizet�j�t �rt�k �ssze. 1663-ban I. Apafi Mih�ly orsz�ggy�l�st tartott benne

�vsz�zadokon kereszt�l Segesv�rral is versengett, de 1663-ban moldvai katon�k kifosztott�k, 1668-ban �rv�z, 1676-ban pedig t�zv�sz puszt�totta, ez�rt 1678-ban az orsz�ggy�l�s Segesv�rsz�khez csatolta. Evang�likus egyh�za 1766-ban 482 f�rfit �s 526 asszonyt sz�ml�lt. 1786-ban 41 polg�r, 180 szabadparaszt, 168 zsell�r �s 37 m�s csal�d lakta. G�r�g katolikus gy�lekezete 1827-ben alakult.

1876-ban Nagyk�k�ll� v�rmegy�hez csatolt�k. 1899 �s 1913 k�z�tt az egyik olyan erd�lyi k�zs�g volt, ahonnan a legnagyobb ar�nyban v�ndoroltak ki a lakosok Amerik�ba, sz�szok �s rom�nok egyar�nt.

K�rny�ke 1883 �ta a koml�termeszt�s k�zpontja, de jelent�s volt a sz�l�termeszt�s �s az �llatteny�szt�s is.

N�pess�ge

• 1850-ben 1941 lakos�b�l 1218 volt n�met, 427 rom�n �s 294 cig�ny nemzetis�g�; 1204 evang�likus, 546 ortodox, 176 g�r�g katolikus �s 15 r�mai katolikus vall�s�.
• 1893-ban Nagyk�k�ll� v�rmegy�ben itt �lt a legt�bb cig�ny, 403 f�.
• 1900-ban 2163 lakos�b�l 1271 volt n�met, 838 rom�n �s 54 magyar anyanyelv�; 1266 evang�likus, 843 ortodox, 36 reform�tus �s 17 r�mai katolikus vall�s�.
• 2002-ben 1532 lakos�b�l 1358 vallotta mag�t rom�n, 80 n�met, 45 magyar �s 45 cig�ny nemzetis�g�nek; 1404 ortodox, 78 evang�likus, 20 reform�tus �s 14 r�mai katolikus vall�s�.

L�tnival�k

• Sz�sz evang�likus temploma 1493 �s 1497 k�z�tt �p�lt, 1663-ban orsz�ggy�l�s sz�nhelye volt. 1677-ben teljesen �t�p�tett�k, 1878–1879-ben boltozat�t lecser�lt�k. Az 1520-as �vekben kezdt�k er�d�teni, de v�d�falait a 19. sz�zadban lerombolt�k. Eredetileg a 15. sz�zadban �p�lt torny�t 1677-ben �p�tett�k �t a segesv�ri �ratorony mint�j�ra. 1832-ben �t�p�tett�k. 1986-ban egy f�ldreng�s s�lyosan megrong�lta.
• A falu nyugati sz�l�n emelked� 536 m magas hegyen �llnak parasztv�r�nak tekint�lyes maradv�nyai. 1347 ut�n �p�tett�k �s a k�rnyez� falvak lakoss�g�nak szolg�lt mentshely�l. H�romszoros falgy�r� vette k�r�l, falai 9–10 m�ter magasak voltak, hat n�gyemeletes torony v�dte. 1704-ben elfoglalt�k a kurucok, de r�videsen visszafoglalt�k a cs�sz�riak. A 20. sz�zad elej�n m�g �pen �llt, k�s�bb a lakosok sz�thordt�k. A v�rhegy alatt a k�z�pkor v�g�n kolostor �llt.

Az evang�likus templom

Az �ratorony