A Fellegv�r (rom�nul Cet��uie) Kolozsv�ron a Kis-Szamos melletti 405 m�ter magas dombon lev� er�d neve. A dombot eredetileg K�m�l-nak h�vt�k, de ma m�r ezt is Fellegv�rnak nevezik.

1702. augusztus 14-�n a K�m�l tetej�re a katolikusok keresztet �ll�tottak.

Az er�d Giovanni Visconti tervei alapj�n 1713-1723 k�z�tt �p�lt cs�sz�ri katonai er�d�tm�nyk�nt, a R�k�czi-szabads�gharc lever�se ut�n; az er�dben a katonai l�tes�tm�nyek mellett b�rt�n is volt. Az �t oldalr�l f�ldb�l emelt s�ncokkal ker�tett �s kapub�sty�kkal v�dett, Vauban-rendszer� csillagv�r �p�t�s�hez a v�ros kb. 5782 gyalognapsz�mot adott. A v�ros legjobb sz�l�it �s sz�nt�f�ldj�t mag�ba foglal� ter�leten az �p�tkez�s katonai k�m�eltlens�ggel kezd�d�tt: m�g azt sem engedt�k meg, hogy a term�st lesz�retelj�k.

1849-ben itt v�gezt�k ki Stephan Ludwig Roth sz�sz evang�likus lelk�szt, aki a cs�sz�r megb�z�s�b�l a k�k�ll�menti sz�sz falvak biztosa volt.

Az 1880-as �vek elej�n K�v�ry L�szl� a Fellegv�r dombj�nak �szaki lejt�j�n 50 000 m2 ter�letet parcell�ztatott fel vas�ti alkalmazottaknak h�zhelyk�nt; �gy j�tt l�tre a K�v�ry-telep.

1900 �sz�n a S�tat�r fel�li oldal�n ki�p�lt a 420 m�ter hossz� szerpentines s�ta�t. A s�ta�t k�zepe t�j�n �ll�tott�k fel Str�bl Alajos Erzs�bet kir�lyn�t �br�zol� mellszobr�t. 1901 �s 1919 k�z�tt a v�ros fel�li s�t�nyon �rp�d, Lehel, V�rbulcs �s �rs fejedelmek szobr�t �ll�tott�k fel; ezeket 1919-ben elpuszt�tott�k.

Az eredetileg csillag alak� er�d�tm�nyb�l ma m�r csak a keleti kapu �s a s�ncok l�that�k. A 20. sz�zad elej�n a v�r s�ncai alatt szeg�nyek kunyh�i �lltak; a negyednek S�ncalja volt a neve.

A Fellegv�r tetej�n lev� Belvedere sz�lloda az 1970-es �vekben �p�lt.

1995 november�ben a Fellegv�r v�ros fel�li sz�l�re fel�ll�tott�k a Virgil Salvanu tervezte 26 m magas f�mkeresztet.

Az er�d megmaradt kapuja

 

A Belvedere sz�ll� a Fellegv�r tetej�n