A kolozsv�ri B�nffy-palota Kolozsv�r f�ter�nek keleti oldal�n �ll� barokk �p�let a 18. sz�zadb�l, amely a v�ros Sz�pm�v�szeti M�zeum�nak ad helyet. Az ig�nyes m�don kialak�tott �p�let p�ldak�nt szolg�lt a gubernium Kolozsv�rra helyez�s�vel meg�l�nk�lt v�ros �p�t�szet�nek.

T�rt�nete

Az �p�ttet� B�nffy Gy�rgy, Erd�ly korm�nyz�ja volt. A B�nffy csal�dnak m�r a 16. sz�zadban volt itt egy kisebb h�za, majd az �p�tkez�s c�lj�ra a korm�nyz� felv�s�rolta a szomsz�d telkeket is. A palota terveit 1773-ban k�sz�tette el Johann Eberhard Blaumann W�rzburgb�l elv�ndorolt nagyszebeni v�rosi �p�t�mester, az alkalmazand� �p�t�szeti rendeket is pontosan meghat�roz� �p�t�si szerz�d�st 1774. janu�r 28-�n �rt�k al�. Az 5-6 �vre kiterjed� szavatoss�gi id� abban a korban szokatlanul hossz�nak sz�m�tott, de ezt a magas munkad�j (12000 rajnai forint, 200 veder bor �s 50 k�b�l b�za) ellent�telezte. A k�farag�si munk�k�rt (p�rk�nyok, szalagd�szek, ajt�- �s ablakkeretek stb.) tov�bbi 3979 forint 32 krajc�rt kapott. A palota szobord�szeinek elk�sz�t�s�vel nem �t, hanem Erd�ly akkor legh�resebb szobr�sz�t, Anton Schuchbauert b�zt�k meg. A nagy kih�v�st jelent� �s j�l fizet� munka miatt Blaumann elhanyagolta nagyszebeni k�telezetts�geit, �gy 1776 �sz�n a v�rosi tan�cs felf�ggesztette �ll�s�b�l. Jelent�s szerepe volt az �p�t�sben Anton �berlacher �cspall�rnak is, aki a fed�lszerkezetet, stukat�ra-gerend�kat, illetve az ajt�- �s ablakb�lletek elk�sz�t�s�re v�llalkozott. A faanyagot B�nffy Gy�rgy jobb�gyai termelt�k ki a Gyalui-havasokb�l. Az 1774-ben elkezdett �p�tkez�s 1785 tavasz�n fejez�d�tt be �s �sszes k�lts�ge 39-40000 forint k�r�l lehetett, ami m�g a gazdag B�nffyak sz�m�ra is nagy anyagi terhet jelentett.

A korm�nyz� 1790-t�l 1822-ben bek�vetkezett hal�l�ig az �p�letben lakott feles�g�vel, Palm Jozefa gr�fn�vel. Ut�na a palota egy ideig korm�nyz�i lak�sk�nt funkcion�lt. Sz�ba j�tt az is, hogy a v�ros megv�s�rolja tan�csh�za c�lj�ra, de elvetett�k ezt a tervet �s �j v�rosh�z�t �p�tettek.

1817. augusztus 18. �s 27. k�z�tt, amikor Kolozsv�rt el�sz�r l�togatta meg Habsburg uralkod�, I. Ferenc magyar kir�ly, osztr�k cs�sz�r, negyedik feles�g�nek, Karolina Auguszta kir�lyn�nak k�s�ret�ben a B�nffy-palot�ban sz�lltak meg. A l�togat�s eml�k�t a f�homlokzaton elhelyezett empire eml�kt�bla �r�k�tette meg. Szint�n a palot�ban lakott I. Ferenc J�zsef 1852. augusztus 2–4., illetve 1887. szeptember 22–24 k�z�tt.

1902-ben lebontott�k a h�ts� udvaron tal�lhat� d�szes ist�ll�t, amelynek hely�re az 1920-as �vekben b�rh�z �p�lt, melyben egy mozi kapott helyet.

1951 febru�rj�ban a v�ros el�lj�r�s�ga elhat�rozta, hogy ki�r�tteti a B�nffy-palot�t, s benne Sz�pm�v�szeti M�zeumot l�tes�t; a ki�r�t�s 1954 nyar�ig h�z�dott. A m�zeumot 1965. december 30-�n nyitott�k meg az eredeti pomp�j�ban helyre�ll�tott palot�ban. A bels� udvart elfoglal� mozi�p�letet 1974-ben bontott�k le.

Le�r�sa

A palota 66 x 48,2 m�teres t�glalap alaprajz�; a bels� udvara 26,4 m�ter oldal� n�gyzet. F� homlokzata nyugatra, a t�rre n�z. Az oldals� sz�rnyak egy sor helyis�get, az els� �s h�ts� sz�rny k�t sor helyis�get tartalmaznak. Az udvart faragott oszlopf�s emeleti k�rfolyos� d�sz�ti.

A homlokzat attik�j�n mitol�giai istenszobrok (Mars, Minerva, Apollo, Diana, Herkules, Perszeusz) �s a griffes B�nffy-c�mer (kilenc�g� korona n�lk�l) l�that�. A k�z�prizalitban h�romny�l�s� kapubej�r� �s az emeleten h�toszlopos fedett loggia tal�lhat�.

A B�nffy-c�mer a f�homlokzaton

 

A palota bels� udvara