Demogr�fia

A rom�nok ut�n legnagyobb sz�mban a magyarok vannak jelen, �k k�l�n kultur�lis �s vall�si egys�ggel rendelkeznek a rom�nokhoz k�pest. A magyars�g a jelenkori Erd�ly 16 megy�j�b�l kett�ben alkot t�bbs�get (Hargita 84%, Kov�szna 73%). A t�rt�nelmi �s jelenkori Erd�ly legjelent�sebb kultur�lis k�zpontja Kolozsv�r, ahol ma m�r a lakoss�gnak csak 19%-a magyar. Az egykor t�bb mint 600 ezres l�leksz�mot ad� sz�szok �s sv�bok m�ra m�r majdnem teljesen elt�ntek (mai l�tsz�muk kevesebb, mint 60 000 f�), csup�n egy-k�t nagyobb v�rosban alkotnak sz�mottev� k�z�ss�get, p�ld�ul Nagyszebenben. Emellett a rom�k (cig�nyok), ruszinok (m�s elnevez�s�k�n rut�nok), szlov�kok (r�gi nev�k�n t�tok), bolg�rok, csehek, �rm�nyek, zsid�k stb. j�rulnak hozz� az erd�lyi etnikai mozaik sz�nes�t�s�hez.

Legnagyobb magyar v�rosok

A magyar nemzetis�g�ek ar�nya Erd�lyben

	Helys�g	Magyarok (2002)		Marosv�s�rhely Kolozsv�r Nagyv�rad
		sz�ma (f�)	ar�nya (%)
1	Marosv�s�rhely	70 108	46,9
2	Kolozsv�r	60 287	19,0
3	Nagyv�rad	56 985	27,6
4	Sepsiszentgy�rgy	46 113	76,4
5	Szatm�rn�meti	45 298	39,3
6	Sz�kelyudvarhely	35 357	95,7
7	Cs�kszereda	34 359	82,7
8	Temesv�r	24 287	7,2
9	Brass�	23 176	8,1
10	Arad	22 492	13,0
11	Nagyb�nya	20 466	15,0
12	K�zdiv�s�rhely	18 366	97,1
13	Gyergy�szentmikl�s	17 524	88,1
14	Nagyk�roly	12 596	55,3
15	Zilah	11 016	17,6
16	Nagyszalonta	10 335	55,0

Kiv�ndorl�s

1945 �ta a t�gabban vett Erd�lyt kb. 300 000 magyar, ugyanennyi n�met (sz�szok �s sv�bok) �s kb. 50 000, a holokausztot t�l�lt zsid� lakosa hagyta el, de nagyon sok rom�n is kiv�ndorolt nyugatra. Az 1989-es rom�niai rendszerv�lt�s ut�n r�vid emelked�st k�vet�en kisebb m�rt�kben, de folytat�dott a magyarok elv�ndorl�sa, els�sorban Magyarorsz�gra.