T�rt�nete

A Duna Eur�pa k�l�nb�z� t�jain folyik kereszt�l, ahol a t�rt�nelem folyam�n igen k�l�nb�z� n�pek �ltek. M�gis a Duna alapvet�en meghat�rozta �s hasonl�v� tette e n�pek t�rt�net�t, mik�nt t�pl�l�kforr�sk�nt, kereskedelmi �tvonalk�nt, illetve term�szetes akad�lyk�nt m�k�d�tt a foly�.

K�rny�k�n kis sz�m� neanderv�lgyi embert�l sz�rmaz� leletet tal�lni. Azonban a foly� k�rny�k�nek �ltal�nos ben�pesed�se csak a fels� paleolitikumban, az aurignaci kult�ra folyam�n t�rt�nt meg. �l az a feltev�s, hogy ezek a n�pek a Duna ment�n v�ndoroltak d�l-franciaorsz�gi, k�s�bbi lakhely�kh�z. Az �jk�korban a Duna k�zvet�t� szerepe is fokozatosan n�tt. Als� szakasz�n a f�ldm�vel�s a i. e. 6. �vezredben jelent meg, a fels� szakasz�hoz gyorsan, a i. e. 5. �vezredre elterjedtek a termel�s technik�i. K�s�bb t�bb kult�ra innen terjedt �szak-, kisebb r�szben Nyugat-Eur�pa fel�. A bronzkorban a nagyr�vi, a vaskorban a hallstatti kult�ra elterjed�se mind-mind a Dun�hoz k�thet�. A f�mm�vel�s korai elterjed�s�nek nagyban kedvezett a foly� k�rny�ki hegyek magas �rctartalma. A primit�v cserekereskedelem is hamar kialakult a Duna k�rny�k�n, k�s�bb ehhez sz�razf�ldi utak is csatlakoztak.

�kor

A mediterr�n vil�gban a Kr. e. 4. sz�zadt�l eg�szen Augustus kor�ig tartotta mag�t a Duna bifurk�ci�j�nak gondolata, azaz hogy a folyam k�t �gra oszlik �s az egyik az Adriai-tengerbe, a m�sik a Fekete-tengerbe �mlik.^[1]

Az �kori g�r�g�k sz�m�ra is hamar fontos kereskedelmi �t lett a Duna (akkori nev�n: Istros) els�sorban als� szakasza. A Duna-delta k�rny�k�n a i. e. 8. sz�zadban jelentek meg az els� gyarmatos�t�k, �s alap�tottak v�rosokat. Mond�k alapj�n az i. e. 7. sz�zadban, a Fekete-tenger ir�ny�b�l eg�szen a Vaskapuig felvitorl�ztak, ahol nem kock�ztatt�k a szikl�s, er�s sodr�s� foly�szakaszon val� tov�bbhalad�st, �s visszafordultak. A k�s�bbiekben a tr�kok foglalt�k el a Duna als� szakasz�t a g�r�g�kt�l elv�gva a kereskedelem lehet�s�g�t. K�zben a foly� fels� szakasz�n nagyban elterjedt a La Tène-i kult�ra.

A Duna szimbolikus forr�sa a Donaueschingenben

A r�maiaki. e. 29 �s 10 k�z�tt foglalt�k el a Duna jobb partj�t. A k�s�bbiekben a foly� (legfels� szakasz�t lesz�m�tva) r�sz�t k�pezte a Birodalom term�szetes hat�r�nak, amely k�r�l er�d�k �s hadiv�rosok j�ttek l�tre a barb�r n�pek ellen val� v�dekez�s c�lj�b�l. Ilyen jelent�s er�dv�rosok voltak Castra Regina (Regensburg), Lauriacum (Linz), Vindobona (B�cs), Aquincum (Budapest), Singidunum (Belgr�d) �s Novae (Rusze). Az els� hidakat is a r�maiak �p�tett�k a Dun�n, a h�df�k romjai a foly�n t�bb helyen is fellelhet�k. 106-ban Sz�r�nyv�rn�l a Dun�n �tkelve Dacia provinci�t is elfoglalt�k a r�maiak, ahol �rt�kes aranyb�ny�kat tal�ltak, �m mivel a ter�ltet term�szetes hat�rral nem rendelkezett, v�delme neh�zkes volt, �gy 271-ben a g�tok foglalhatt�k el.

A Duna a R�mai Birodalom kereskedelm�ben is fontos szerepet t�lt�tt be. A foly�k�rny�ki provinci�k, els�sorban Pann�nia, �gy komoly jelent�s�gre tettek szert, egyre nagyobb befoly�st gyakoroltak a r�mai politik�ra.

K�z�pkor

A n�pv�ndorl�s kor�ban a Duna bal partj�n t�bb nom�d n�p v�ltotta egym�st, jobb partj�n viszont nagyr�szt megmaradtak a kor�bbi r�mai telep�l�sek, amelyeket n�ha kiraboltak, illetve ad�ztattak a keletr�l j�v� hunok, keleti �s nyugati g�tok, longob�rdok, bolg�rok �s avarok. A 9. sz�zadban, a n�pv�ndorl�s utols� hull�m�ban a magyarok �rkeztek a Duna medenc�j�be, s kalandoz�saikkal a foly� k�rny�ki telep�l�sek sokas�g�t s�jtott�k.

1000 k�r�l a Duna k�rny�k�n h�rom �j �llamalakulat: Csehorsz�g, Magyarorsz�g �s Bulg�ria j�tt l�tre. A N�met-r�mai Cs�sz�rs�g ter�let�n pedig egyre nagyobb szerephez jutottak a hat�r menti ter�letek, azok k�z�l is legink�bb az Osztr�k Hercegs�g. A l�trej�v� �llamokat a k�rnyez� nagyhatalmak (N�met-r�mai Cs�sz�rs�g �s Biz�nci Birodalom) nem n�zt�k j� szemmel, �s megpr�b�lt�k elfoglalni, �s Magyarorsz�g kiv�tel�vel ez siker�lt is. A 11. sz�zad k�zep�re a Duna k�rny�k�nek �llamszervezetei nagyr�szt stabiliz�l�dtak, a fels� szakasz a N�met-r�mai Birodalom, a k�z�ps� szakasz a Magyar Kir�lys�g, az als� szakasz a Biz�nci Birodalom fennhat�s�ga al� ker�lt.

1096 �s 1099 k�z�tt a Duna ment�n – Regensburgt�lBelgr�dig lesz�m�tva a magyar szakaszt – vezetett az els� keresztes h�bor�, amelyet m�g tov�bbi kett� k�vetett 1147–1149 �s 1189–1192-ben. A Duna Belgr�dt�l �szakra l�v� r�sz�nek hadi�t szerep�t a 13. sz�zadt�l a t�vols�gi kereskedelmi �t szerepe v�ltotta fel. Az �ton jelent�sek voltak a Fugger-csal�d Erd�lyb�l indul� aranysz�ll�tm�nyai. A kereskedelem �l�nk�lt�vel �jb�l lend�letet kapott a v�rosiasod�s: Buda, Pozsony, B�cs, Linz ebben az id�ben jelent�s fejl�d�sen esett �t. A foly� k�rny�k�nek forgalm�t kicsit csillap�totta, hogy 1335-ben a visegr�di kir�lytal�lkoz�n B�cs elker�l�s�vel h�zt�k meg a cseh–magyar kereskedelmi �tvonalat.

T�r�k�k

A Duna Pozsonyn�l

M�g a fels� szakaszon az �let egyre ink�bb pezsg�snek indult, az als� vid�keken az oszm�n t�r�k�k kezdtek porty�zni. Az oszm�nok ellen t�bb hadj�ratot is ind�tottak a magyar kir�lyok. Az els� ilyen csat�t Zsigmond v�vta 1396-ban, majd Hunyadi J�nos jutott el a Duna ment�n eg�szen V�rn�ig a hossz� hadj�rat sor�n. �m a t�r�k�k l�nyeg�ben folyamatosan haladtak a foly�n felfel�: 1451-ben Szendr�t, 1456-ban, majd 1521-ben N�ndorfeh�rv�rt, 1526-ban Bud�t, 1529-ben B�cset ostromolt�k meg. Birodalmuk a 16. sz�zad k�zep�re eg�szen Esztergomig terjedt ki. A t�r�k�k �ltal megsz�llt ter�letek �s a nyugati orsz�gok k�z�tti kereskedelem nagyr�szt megsz�nt, �m mindez nem volt igaz a Duna ment�n, ahova a megsz�llt vid�kek kereszt�ny kultur�lis �lete koncentr�l�dott.

A 17. sz�zad v�g�n indult meg a t�r�k ellen�rz�s alatt l�v� ter�letek visszafoglal�sa, amely els�k�nt a magyar Duna k�rny�k reokkup�ci�j�t jelentette. Erre az id�szakra jellemz�, hogy a felszabadult Duna ment�t d�lszl�vok n�pes�tett�k be. Az oszm�n fennhat�s�g megsz�n�se egyet jelentett a dunai haj�z�s komoly fellend�l�s�vel is.

�jkor

A 19. sz�zad komoly v�ltoz�sokat hozott a Duna �let�ben. Ekkor kezdett cs�r�iban – els�sorban N�metorsz�gban �s Ausztri�ban – a Duna menti idegenforgalom kialakulni. 1830-ban indult az els� g�zhaj� a foly�n, 1831-t�l pedig m�r menetrendszer�v� is v�lt. A szem�lysz�ll�t�s mellett, az �rusz�ll�t�s is fokoz�dott, egyre jelent�sebb ipari k�zpontok alakultak ki a foly� partj�n el�sz�r a n�met vid�keken, majd az Osztr�k–Magyar Monarchia megalakul�s�val a magyar t�jakon is. A haj�z�s megk�nny�t�se �rdek�ben sz�ks�g volt a foly� szab�lyoz�s�ra is, amelyet b�r m�r a 18. sz�zadban megkezdtek, nagyr�szt csak az 1870-es �vekre lett k�sz a Vaskaput�l felfel�.

A 19. sz�zad sor�n jelentkeztek el�sz�r komolyabban a nemzetis�gi probl�m�k is a Duna v�lgy�ben. A sz�zad k�zep�re a T�r�k Birodalom gyeng�l�s�vel a Duna als� szakasz�n sorban l�trej�ttek a k�l�nb�z� nemzetek auton�m ter�letei (1820-ban Szerbia, 1829-ben Havasalf�ld, 1878-ban Bulg�ria), amelyek k�s�bb f�ggetlenedtek is, �s a t�k�s fejl�d�s �tj�ra l�ptek. �m ezek az orsz�gok a k�s�bbiekben ter�leti vit�k alapj�n t�bb h�bor�t folytattak egym�ssal. Az I. vil�gh�bor�t lez�r� P�rizs k�rny�ki b�keszerz�d�sek v�g�l egy r�vid id�re megsz�ntett�k a h�bor�skod�st a Duna k�rny�k�n, illetve felbomlasztott�k az Osztr�k–Magyar Monarchi�t, a foly� melletti legnagyobb �llamot. A kialakult �j nemzet�llamok �ltal�ban nagyon rossz kapcsolatban voltak egym�ssal, �gy a Duna haj�z�sa ism�t korl�toz�dott.

A II. vil�gh�bor� sor�n a Duna teljes szakasza a tengelyhatalmak fennhat�s�g al� ker�lt, majd az el�renyomul� V�r�s Hadsereg sz�llta meg szinte a teljes foly� ment�t. 1948-ban a Duna parti szocialista orsz�gok megalap�tott�k a Duna Bizotts�got, amelyhez k�s�bb Ausztria, 1998-ban pedig N�metorsz�g is csatlakozott. A n�metorsz�gi Rajna–Majna–Duna-csatorna1992-es meg�p�t�se �ta a foly� r�sz�t k�pezi annak a 3500 km-es transzeur�pai v�zi�tnak, amely az �szaki-tenger melletti Rotterdamt�l a Fekete-tenger melletti Sulin�ig �r. 1999-t�l a folyami sz�ll�t�s neh�zkess� v�lt, miut�n a NATO 3 hidat lebomb�zott �jvid�ken, Szerbi�ban; a roncsokat 2002-re t�vol�tott�k el.