Szamos

A Szamos (rom�nul Some�ul) a Tisza bal oldali mell�kfoly�ja.

Nev�nek eredete

A „Szamos” �si foly�n�v. A r�mai korban a latin Samum (t�rgyeset) alakban bukkan fel. T�ve tal�n a francia Somme foly�n�vvel van kapcsolatban. Ennek t�v�ben tal�n a kelta samo (nyugalom) sz� rejlik.

Kev�sb� meggy�z� az a feltev�s, hogy forr�sa egy indoeur�pai s(w)om-isyo (harcs�ban gazdag).

A magyarba szl�v k�zvet�t�ssel ker�lhetett �t (Ihrig 197-8, �MLex., FNESz.).

F�ldrajza

A Szamos hossza 411 km, ebb�l Magyarorsz�g ter�let�re az als� foly�szakasz esik, mely 52 km.

• A Nagy-SzamosRom�ni�ban, a Keleti-K�rp�tok nyugati sz�l�n, a Radnai-h�g� nyugati oldal�n ered, �s Nagy-Szamos n�ven d�l, d�l-nyugati ir�nyba folyik tov�bb, mag�bagy�jtve t�bb kisebb-nagyobb foly�t, patakot is.
  A forr�st�l haladva jobb oldali nagyobb mell�kfoly�i: a Radnai-havasokban ered� Rebra �s Szalva. Bal oldali nagyobb mell�kfoly�i: az Ilva, mely a Borg�i-hegys�gben ered �s a Les viz�t mag�bagy�jtve �mlik a Nagy-Szamosba, valamint a Saj�, mely a Beszterce viz�t is �sszegy�jti. D�s v�ros�n�l tal�lkozik �ssze a d�lr�l �szaki ir�nyba foly� Kis-Szamos-sal.

• A Kis-Szamos forr�svid�ke a Bihar-hegys�gben tal�lhat�. Itt a Gyalui-havasok �szaki v�lgyeiben ered a Kis-Szamos k�t forr�sa, melyek Hideg-Szamos �s Meleg-Szamos n�ven folynak �szak, �szak-keleti ir�nyba, majd a Gyalui-havasok alj�n�l Kis-Szamos n�ven egyes�lnek, �s a foly� bal oldal�n, az Alm�si-hegys�g keleti v�lgyeiben ered� foly�kat: Kapust, N�dast, Borsa foly�t magukba gy�jtve, D�sn�l a Nagy-Szamossal egyes�lnek.

A D�sn�l egyes�lt k�t Szamos (Kis- �s Nagy-Szamos) innent�l Szamos n�ven folyik tov�bb az Ilosvai- �s az Alm�si-hegys�g v�lgy�ben, mag�ba gy�jtve a bal oldalon belefoly� – a Meszes-hegys�gben ered� – Alm�s �s Egregy, valamint a Szil�gy, valamint a jobb oldal�n beletorkoll� L�pos-foly� viz�t, amely Nagyb�nya alatt �ri el a Szamost.

A Szamosba t�bb kisebb patak is �mlik: a K�kes-, Zazar-, Fernezely-, Miszt-patak a Gutin �s Rozs�ly-hegys�gb�l, a Szin�r pedig az Avas-hegys�gb�l ered.

Az eddig gyorsfoly�s�, tisztaviz� Szamos a Szatm�ri-s�ks�gra ki�rve lelassul, �s kisz�lesedik. A Szatm�ri-s�ks�g homokj�t mag�val sodr�, felkavar� foly� sz�ne innent�l s�rg�s sz�n�v�, zavaross� v�ltozik. (Szatm�r v�ros�t elhagyva e sz�n�hez sajnos a v�ros ipari �zemei is hozz�j�rulnak).

A foly� Magyarorsz�g mai hat�r�t Csenger sz�l�n, Koml�dt�tfalun�l �ri el, �s Gergelyiugorny�n�l torkollik a Tisz�ba.

A szesz�lyesen kanyarg� foly� szab�lyoz�s�t 1890-ben fejezt�k be: �sszesen 22 �tmetsz�s k�sz�lt, mintegy 26 km hossz�s�gban. A foly� mindk�t partj�n t�lt�s h�z�dik.

A foly� lev�gott kanyarjait Holt-Szamosnak nevezik. A Szamos foly�szab�lyoz�s el�tti medr�ben (Holt-Szamos) m�g most is b�ven van v�z, egyes szakaszai azonban m�r felt�lt�dtek. A r�gi, m�g v�z bor�totta meder-szakaszok csod�latos n�v�ny- �s �llatvil�ga sok kir�ndul�t, horg�szt cs�b�t a k�rny�kre. Ilyen hely a Gy�rtelek mellett tal�lhat� Holt-Szamos, az �n. „Szilas-kanyar” is.

A Szamos foly� nagy kanyarulatait az itteni lakoss�g szegnek nevezi, �gy keletkeztek a r�gi nagy kanyarulatok mellett fekv� telep�l�sek nevei is: Herm�nszeg, Szamosszeg, mint a foly� kanyarulataiban fekv� telep�l�sek, szegek.

A Szamos magyarorsz�gi holt-�gai mellett tal�lhat� telep�l�sek: Herm�nszeg, Szamos�jlak, �k�rit�f�lp�s, F�lp�sdar�c, G�berj�n, Gy�rtelek, Tunyogmatolcs, N�br�d.

Temes

A Temes (rom�nul Timi�, szerb�l Тамиш vagy Tami�, n�met�l Temesch) a Duna bal oldali mell�kfoly�ja Rom�nia �s Szerbia ter�let�n.

A D�li-K�rp�tokhoz tartoz� Krass�-Sz�r�nyi-�rchegys�gben, Kar�nsebest�l 20 km-re d�lre, Temesf� k�rny�k�n ered. Kereszt�lfolyik a B�ns�gon �s Pancsov�n�l torkollik a Dun�ba. Hossza 359 km, ebb�l 241 km Rom�ni�ban. V�zgy�jt� ter�lete 13 085 km².

Jelent�sebb v�rosok a Temes ment�n: Kar�nsebes, Lugos �s Pancsova.

Mell�kfoly�i a Temesina, a Pog�nyos �s a Berzava.

Az �korban Tibiscus �s Tibisis n�ven jegyezt�k.

2005 �prilis�ban „mesters�ges” g�tszakad�s volt a Temesen, nagy ter�let �s t�bb telep�l�s ker�lt v�z al�, �gy a szerbiai M�dos �s K�ptalanfalva.

Temes Pancsov�n�l