A K�rp�tok mint hegys�grendszer

A k�rp�ti hegys�g�v a f�ldrajzi t�jtagol�s alapj�n, az al�bbi f� r�szekre oszthat�. (Itt csak a legfontosabb hegys�gcsoportok szerepelnek. A hegys�gek r�szletes felsorol�s�t l�sd: A K�rp�tok hegys�geinek list�ja)

�szaki-K�rp�tok

Az �szaki-K�rp�tok a K�rp�tok eg�sz �szaki vonulat�t mag�ba foglalja. Ezt az �ri�si r�gi�t t�bbnyire a k�vetkez� k�t ter�letre bontj�k:

�szaknyugati-K�rp�tok
Az �szaknyugati-K�rp�tok a Keleti-Alpok �szakkeleti folytat�s�ban a Hainburgi-r�gt�l a Tapoly v�lgy�ig h�z�dik, a legsz�lesebb s egyben a legmagasabb K�rp�t-szakasz – (Magas-T�tra: Gerlachfalvi-cs�cs 2655 m). Geol�giai szempontb�l a ter�let�n minden �vezet igen sz�p kifejl�d�s�.

K�ls� vonulat:

• Feh�rk�rp�tok-r�gi�
• Beszkidek
• �szaki-T�traalja

Bels� vonulat:

• T�tra-F�tra-vid�k
• Selmeci-k�rhegys�g
• G�m�r-Szepesi-�rchegys�g
• �szaki-k�z�phegys�g

�szakkeleti-K�rp�tok
Az �szakkeleti-K�rp�tok a Tapol-v�lgyt�l a Borsa-h�g�ig fut. Keskeny, egyszer� fel�p�t�s�, a flis�vezet vonulatai �s vulk�nmaradv�nyok uralj�k. A K�rp�tok legalacsonyabb hegys�gszakasza (M�ramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csornohora (Feketeb�rc), 2026 m). A k�ls� vonulat ukrajnai-szlov�kiai r�sz�t �s a bels� vonulatot gyakran Erd�s-K�rp�toknak is nevezik.

K�ls� vonulat:

• K�ls�-Beszkidek vagy Keleti-Beszkidek
• M�ramarosi-havasok

Bels� vonulat:

• Vihorl�t-Gutin-hegyvid�k

Keleti-K�rp�tok

A Keleti-K�rp�tok a Borsa-h�g�t�l a T�m�si-h�g�ig, a Prahova v�lgy�ig h�z�dik, igen sz�nes, apr�l�kosan tagolt, k�zepes magass�g� k�rp�ti r�sz, itt emelkedik a K�rp�tok legmagasabb vulk�nmaradv�nya (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m, r�gen: Teleki P�l cs�cs), de a s�r� erd�k bor�totta vonulatok felett alpesi jelleg� cs�csok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m, r�gen: Horthy Mikl�s cs�cs).

K�ls� vonulat:

• Bukovinai-K�rp�tok
• Moldvai-K�rp�tok
• K�rp�tkanyar

Bels� vonulat:

• Besztercei-havasok
• Gyergy�i-havasok-Tark�-Naskalat-Cs�ki-havasok
• G�rg�nyi-havasok-Hargita–H�romsz�ki-havasok-Nemere-Bodzai-havasok-Szilon-Baj-L�havas-Nagyk�havas-Csuk�s,
• Bodoki-hegys�g-Bar�ti-hegys�g

D�li-K�rp�tok

A D�li-K�rp�tok (Carpatii Meridionali) Prahova v�lgy�t�l a Temes-Cserna-Meh�dia-�rokig tart, a K�rp�tok legegys�gesebb, legnagyobb �tlagmagass�g� szakasza, �lesre faragott "v�rfala". Uralkod�k a krist�lyos k�zetek (a vulk�ni k�pz�dm�nyek hi�nyoznak, a flis al�rendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyl�nc�ban tet�zik a Moldoveanu (2544 m).

A D�li-K�rp�tokot �tszel� v�lgyek �s szorosok t�bb csoportra osztj�k a hegyvonulatot:

• Bucsecs-csoport ,ide tartozik a Bucsedzs, Leaota , J�zer-Papusa �s a Kir�lyk�,
• Fogarasi-havasok csoportja
• P�reng-csoport
• Retyez�t-csoport

Nyugati-K�rp�tok

Rom�nia f�ldrajz�ban Nyugati-K�rp�toknak (Carpa�ii Occidentali) nevezik az Erd�lyi-medenc�t nyugatr�l hat�rol� hegys�gvonulatot.

Ennek h�rom f� csoportja:

• Erd�lyi-k�z�phegys�g
• Ruszka-havas
• B�ns�gi-hegyvid�k

A Ruszka-havast �s a B�ns�gi-hegyvid�ket gyakran a D�li-K�rp�tokhoz is sorolj�k. M�sok a h�rom nagy hegys�gcsoportot nem tartj�k a K�rp�tok r�sz�nek.

Szerb-K�rp�tok

Szerb-K�rp�toknak (szerb�l Karpatska Srbija) is nevezik a Szerb-�rchegys�get, amely a B�ns�gi-hegyvid�k d�li folytat�s�t jelent� kelet-szerbiai k�z�phegys�g a Dun�t�l d�lre. A Szerb-K�rp�tokat t�bbnyire nem tartj�k a K�rp�tok szerves r�sz�nek.

Erd�lyi-k�z�phegys�g