A jelenkori Erd�lyt h�rom nagy statisztikai-geopolitikai r�gi�ra osztj�k fel:

• �szaknyugat-Erd�ly (�szaknyugat-rom�niai fejleszt�si r�gi�)
• K�z�p- �s Kelet-Erd�ly (K�z�p-rom�niai fejleszt�si r�gi�)
• D�lnyugat-Erd�ly (Nyugat-rom�niai fejleszt�si r�gi�)

A k�t ut�bbi r�gi� ter�lete D�l-Erd�ly �s Sz�kelyf�ld r�gi�kra is feloszthat�. Sz�kelyf�ld �s �szaknyugat-Erd�ly egy�tt �szak-Erd�lyt alkotja. Az �szak-Erd�ly - D�l-Erd�ly feloszt�s a II. vil�gh�bor� idej�n kapott politikai szerepet.

Az erd�lyi magyarok manaps�g gyakran a k�vetkez� geopolitikai feloszt�st alkalmazz�k:

• Erd�ly (ezen bel�l Sz�kelyf�ld)
• Partium
• B�ns�g (azaz Kelet-B�ns�g)

A t�gabb �rtelemben vett Erd�ly kiterjed�se nyugat-kelet ir�nyban 480 km, �szak-d�l ir�nyban 400 km.

Domborzat

Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magass�gban), legmagasabb pontja a Moldoveanu cs�cs a Fogarasi-havasokban (D�li-K�rp�tok), amely egyben Rom�nia legmagasabb pontja (2544 m). Nyugati r�sz�n az Alf�ld keleti szeg�lye h�z�dik.

Keletebbre az Erd�lyi-szigethegys�g tal�lhat�, amely a Beretty� v�lgy�t�l a Maros v�lgy�ig terjed. V�ltozatos fel�p�t�s� hegyek alkotj�k, legmagasabb (1848 m) �s tal�n legszebb r�sze a m�szk�b�l �ll� Bihar-hegys�g. Az Erd�lyi-szigethegys�gt�l keletre az Erd�lyi-medence tal�lhat�, amelyet a f�ldt�rt�neti harmadid�szakban m�g tenger bor�tott (erre utalnak a gazdag k�s�-, �s f�ldg�ztelepek. A s�llyed�kes t�jat a k�regmozg�s �s az er�zi� dombs�gg� alak�totta. A sz�l�n t�bb kis medence van (p�ld�ul a Fogarasi-Medence, Szebeni-Medence), belseje k�t nagyobb t�jegys�gre oszthat�: a Mez�s�g �s a K�k�ll�menti-dombvid�k. Az Erd�lyi-medenc�t keleten �s d�len a K�rp�tok vonulata szeg�lyezi, a f�lk�r�ves hegyvonulaot k�t elt�r� szakasz, a Keleti-, �s D�li-K�rp�tok alkotja. A Keleti-K�rp�tokat n�gy, f�ldtanilag elt�r� vonulat alkotja. Nyugaton (legbel�l) vulkanikus hegyek vannak (p�ld�ul a Kelemen-havasok, G�rg�nyi-havasok �s a Hargita), amelyek a K�rp�tok legfiatalabb hegyei. A m�sodik, leg�regebb vonulat krist�lyos k�zetekb�l �ll (p�ld�ul Radnai-havasok (2303 m), Gyergy�i-havasok). A k�t k�ls� vonulatot �led�kes k�zetek (m�szk�, homokk�) alkotj�k. Ide tartozik p�ld�ul a Nagy-Hagym�s, Cs�ki-havasok, H�romsz�ki-havasok, Csuk�s, Brass�i-havasok �s Bucsecs. Az egyes vonulatok k�zt t�gas medenc�k vannak: Gyergy�i-medence, Cs�ki-medence, Brass�i-medence. A D�li-K�rp�tok a Temes foly� v�lgy�ig tartanak, f�k�nt krist�lyos k�zetekb�l �ll� alpesi jelleg� hegyek, form�juk �rzi a legut�bbi j�gkorszak nyomait (gleccserv�lgyek, k�rf�lk�k, glaci�lis tavak). Ide tartoznak a Fogarasi-havasok, P�reng, Retyez�t. Itt tal�lhat� a sz�nben gazdag Petrozs�nyi-medence is. A D�li-K�rp�tok nyugati folytat�sa a B�ns�gi-hegyvid�k, amelyet alacsonyabb hegyek (1500 m alatt) alkotnak.

�ghajlat

A ter�let kontinent�lis �ghajlat�, de �ce�ni, �s mediterr�n hat�sok is �rv�nyes�lnek. Az �vi k�z�ph�m�rs�klet a s�ks�gon 9-11 �C, a dombvid�keken 6-9 �C, a magashegys�gekben 0-2 �C. A csapad�k eloszl�sa is a domborzatnak megfelel�en alakul: a hegys�gekben 700–1200 mm, a dombvid�ken �s medenc�kben 500–800 mm, a s�ks�gon 500–600 mm.

V�zrajz

Szent -Anna t�

Erd�ly teljes ter�lete a Dunav�zgy�jt� ter�let�hez tartozik, b�r a foly�k t�bbs�ge a Tisza k�zvet�t�s�vel jut a Dun�ba. A Tisza �szakon, a Duna d�len hat�rfoly�. Legfontosabb foly�ja a Maros, amely �szakkelet-d�lnyugat ir�nyban kett�szeli az Erd�lyi-medenc�t. �szakon a Szamos, d�lkeleten az Olt, d�lnyugaton a B�ga �s a Temes, nyugaton a K�r�s�k a legfontosabb foly�k. Sok moldvai �s havasalf�ldi foly� is Erd�lyb�l ered (p�ld�ul: Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zs�l). Erd�lyben nincsenek nagyobb ter�let� tavak, de turisztikai szempontb�l jelent�s a Gyilkos-t�, Szent Anna-t�, Medve-t�.

N�v�ny- �s �llatvil�g

N�v�nyvil�ga:

Erd�ly n�v�nyvil�g�t az erd�k jellemezt�k. Hajdan a nyugati hat�rvid�k ter�let�t is kiterjedt ligetes t�lgyesek, mocs�ri t�lgyerd�k bor�tott�k, ez�rt Erd�h�t volt a neve.

Ahogy k�zeled�nk a dombokhoz �s hegyekhez, megkezd�dik a z�rt t�lgyesek �vezete. Itt els�sorban a kocs�nyos t�lgy az uralkod�, de honos a cser �s a magyart�lgy is. A hegyekben a kocs�nytalan t�lgyfajok veszik �t a f�szerepet.

�gt�jak �s helyi domborzati viszonyok szerint a t�lgyeseket a b�kk�s�k v�ltj�k fel, melynek vez�rfaja a b�kk.

Az igazi fenyves �v a lucfeny� haz�ja. A lucfeny� 1800 m�terig, s�t elt�rp�lve magasabbra is felhatol.

A havasi �vben 2000 m k�r�l a terjedelmes t�rpefenyvesek, bor�k�sok alkotnak �thatolhatatlan s�r�s�get. Ezen t�l m�r csak a moh�k, zuzm�k vil�ga, s v�g�l a csupasz szikl�k t�mbjei k�vetkeznek.

K�l�nleges sztyepp jelleg� n�v�nyzete van az erd�lyi Mez�s�gnek, �s sok ritka n�v�ny tal�lhat� a magashegys�gi l�pokban.

Rom�nia szigor�an v�dett „Nemzeti Parkja” a Retyez�t �szaki oldal�n van.

Kocs�nyos t�lgy

�llatvil�ga:

Az �llatvil�g leg�rt�kesebb tagjai erd�s k�rnyezetben �lnek. A s�k vid�ken gyakori a teny�sztett apr�vad, a ny�l, f�c�n, fogoly, �z, d�mvad �s vaddiszn�. Ezzel szemben a magas hegyvid�k nagyvad-�llom�ny�ban ma is akad a szarvason k�v�l medve, farkas, �s hi�z is. A hi�z �s vadmacska v�dett �llat. A K�rp�tok legmagasabban �l� nemes vadja a zerge.

A mad�rvil�g leg�rt�kesebb fajai k�z�l sasf�l�k m�g el�fordulnak, a fajdkakas �s cs�sz�rmad�r v�dettek, de vad�szhat�k.

A halak k�z�l a nagyobb foly�vizekben �s tavakban a harcsa, ponty f�l�k �lnek. A magashegys�gi, gyors foly�s� patakvizek pisztr�ngja a sporthorg�szok kedvence.

F�c�n

Vaddiszn�